Hogyan fuss helyesen

Hogyan fuss helyesen

Egy teljesen egyszerű mozgás, a futás esetében azt gondolhatnánk, hogy futni mindenki tud, csak teszed egyik lábadat a másik után.

Hogy a mozgás, sportolás helyes-e, arra egyértelmű a válasz, azonban a kivitelezés mikéntje már sokszor vita tárgya. Egy teljesen egyszerű mozgás, a futás esetében azt gondolhatnánk, hogy futni mindenki tud, csak teszed egyik lábadat a másik után. A nem megfelelő futótechnika azonban fájdalomhoz és sérülésekhez vezethet.
 
A helyes futótechnika segíthet abban, hogy fájdalmak és sérülések nélkül, minél hatékonyabb energia felhasználással minél messzebbre juss. Kezdjük mindjárt a legfontosabbal, a lépéstechnikával. Itt most a hosszútávfutásról lesz szó, a sprint megint más technikát igényel.
 
Biztos Te is hallottad már sokak szájából: „A sarok érinti a talajt, majd végiggördül a talp, és lábujjheggyel ellökjük magunkat”. Hogy miért téves az elmélet? Egy mindenki által elvégezhető gyakorlattal Te is megtapasztalhatod.
 
Cipő, illetve más lábbeli nélkül álljunk vigyázzállásba, majd vállunk előrehelyezésével kezdjünk előre dőlni – (a súlypontunk előre helyezésével a futás közbeni állapotot imitáljuk). Ezután, hogy elkerüljük az orraesést, lépjünk előre, de úgy, hogy a sarkunk érje a földet. Ugye milyen kellemetlen? Ennek az az oka, hogy mikor a sarkunk földet ér, egy ütközés jön létre a sarokcsont és a talaj között, melyet a csontok illetve az ízületek tompítanak. Ha hosszútávon folytatódik ez a fajta ütközéstompítás az rendkívül káros, csont és ízületi sérülések jönnek létre, amiket nem egyszerű orvosolni.
 
Most ismételjük meg a gyakorlatsort, de kilépéskor ne a sarkunkra, hanem a talp első-középső részére érkezzünk úgy, hogy sarkunk és talpunk középső része egyszerre fogjon talajt. Jobb, ugye? Azért, mert ilyenkor az ütközést az izmok tompítják, melyek a csontokkal szemben rugalmasak. A középső talprészre érkezés során csillapítandó energiákat, a hajlított térdnek köszönhetően, izmaink fogják tárolni elasztikus formában. Ezzel szemben a sarokra érkezés mozgási energiája elnyelődik a kipárnázott cipőtalp, az ízületek, a csontok, és ami nagyon rosszul hangzik, a gerincoszlop közti porcokon, így nem lesz a mozgásba visszanyerhető tartalékunk, hiszen testünk passzív tartórészei veszik át a terhelést, melyek munkavégzésre nem képesek.
 
Ám ne higgyük, hogy ez az új technika elsőre könnyebb, mint a régi. Nem, sőt nagyon nem. Ez a technika sokkal nagyobb munkára készteti az izmainkat. Megnöveli a túlterhelés veszélyét, nő az Achilles sérülés kockázata, ugyanakkor a csontsérülésé, porckopásé drasztikusan csökken. Hogyan álljunk át? Kizárólag fokozatosan! Fussunk mezítláb füvön, ez a legjobb gyakorlat erre, hiszen a mezítlábas futás csak helyes technikával kivitelezhető! Erősítsük izmainkat és nyújtsunk futás előtt, futás után.
 
Összefoglalva, a középső talpra érkezés izomzatilag felkészültebb futót igényel, de gyorsabb, ruganyosabb, biztonságosabb futást eredményez.
 
Mit tegyél a többi testrészeddel
Próbálj egyenes tartással futni, a fejedet emeld fel, ne lóbáld. A hátadat egyenesítsd ki, a vállaidat lazán engedd le. Futás közen a karjaid legyenek derékszögben behajlítva, a kezed legyen kb. derékmagasságban, lazán ökölbe szorítva. A karjaid egymással párhuzamosan, a tested mellett mozogjanak előre-hátra, és ne a mellkasod előtt keresztben! Próbálj minél kevésbé fel-le pattogni futás közben, mert ez sok energiát emészt fel, és a lábaidnak sem tesz jót.