Hogyan hat a nikotin?

Hogyan hat a nikotin?

Könnyen és gyorsan erős függőséghez vezethet.

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc
múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.
 
Mi a nikotin?
A nikotin (C10H14N2) Jean Nicot de Willemann francia orvos és nagykövet nevét őrzi, aki
elterjesztette az 1560-as években Portugáliából Európába az eredetileg Amerikában őshonos
dohánynövényt (Nicotiana tabacum). Ennek a burgonyafélék családjába és a nadragulyafélék
nemzetségébe tartozó növénynek a fő alkaloidja rendkívül erős idegméreg. Alapállapotában
színtelen, szagtalan, olajszerű folyadék, azonban fény és levegő hatására megbarnul, csípős ízűvé és
dohányszagúvá válik. A vízzel bármely arányban elegyedik, savakkal sókat képez. Stimuláns hatású
drog, használata könnyen és gyorsan erős függőséghez vezethet. 
 
Hogyan hat a nikotin?
Az agyban a nikotin több helyen hat. Az ún. nikotin receptorok (érzékelő-kötőhelyek) ingerlése
folytán serkentő hatású, az agy alsó részén pedig fokozza a dopamin elválasztást, mely örömérzést, jó
hangulatot okoz. A nikotin adrenalint is felszabadít, csökkenti az éhségérzetet. Gyorsan lebomlik és
kiürül, a receptorok szabaddá válása hiányérzetet kelt, és a dohányos ismét nikotint akar az agyba
pumpálni. Az újabb cigaretta megszünteti a nikotinhiányból eredő feszültséget, látszólag nyugtat,
pedig csak a nikotinhiány okozta nyugtalanságot oldja. A nikotin inkább izgató hatású, az ellazulás és
kellemes érzés a nikotin iránti vágy kielégítéséből fakad.
 
Mikortól számít függőnek valaki?
Minden függés azzal a bizonyos első alkalommal kezdődik. A sokszor köhögési ingert kiváltó toxikus
és rákkeltő füst hatása mellett, már az első alkalmak egyikében jelentkezhet a nikotinnak, mint
pszichoaktív anyagnak a legjellemezőbb hatása: egy eufórikus, jutalmazó érzés, amely a kezdő
dohányos egyik motivációja. A dohány és a hozzáadott adalékanyagok égésének füstje kellemetlen
mellékhatásként az első dohányzások alkalmával még erősen jelentkezik, ennek ellenére a következő
szál iránti függőség elég gyorsan kialakul. Ekkor már friss dohányosnak mondható az illető és már
találkozik a kellemes pszichoaktív hatás-csokorral, ami miatt jó számára a dohányzás. 
 
Két rágyújtás között egyfajta sóvárgás alakul ki, amely elég hamar be is következik, ugyanis rendkívül
gyorsan kialakul egyfajta a nikotinnal kapcsolatos tolerancia a szervezetben. A nikotinfüggő
dohányosok szervezetének a nemdohányzókhoz képest eltér a nikotinnal szembeni toleranciája,
kialakul a szer folyamatos és egyre nagyobb mennyiségeinek az igénye. Arra vonatkozóan, hogy
mennyi elszívott cigaretta után jelenthető ki az, hogy valaki függővé vált, nincs minden egyes
dohányosra vonatkozóan alkalmazható egységes érték. Az addikció (függőség) mértékét ugyanis
befolyásolja többek között a genetikai hajlam, pszichés tulajdonságok, személyiség, élethelyzet,
hangulati elemek, illetve hogy valaki milyen erős dohányos. Tapasztalati megfigyelések azt mutatják,
hogy néhány napos, intenzív, akár 10-15 szálas dohányzás már kialakíthat függőséget.
 
Miért olyan nehéz leszokni?
A rendszeres dohányzás bódulatot nem okoz, de az elvonását fizikai és pszichikai tünetek egyaránt
kísérik. Dohányzásnál a fizikai függőséget a nikotin okozza, melyhez a szervezet hozzászokik. Nikotin
hiányában elvonási tünetek jelentkeznek az első 24 órában és egy hónapig is tarthatnak. Erősségük
függ a megelőző dohányzás intenzitásától. A fizikai (testi) megvonási tünetek közé sorolhatjuk az
alábbiakat: rossz hangulat, depressziós tünetek, ingerlékenység, harag, szorongás, nyugtalanság,
koncentrációs nehézségek, fokozódó étvágy és súlygyarapodás, alvászavarok, álmosság, fáradtság.
Bár a fizikai függés elvonási tünetei nem veszélyesek, a kifejezett pszichés függés, a szer
elfogadottsága és könnyű hozzáférhetősége miatt a leszokás nagyon nehéz. A pszichikai függőség a
rágyújtás rituális mozdulata után 18-20 másodperccel az agyba jutó nikotin okozta kellemes érzés
megszokása miatt alakul ki az emberben. A rágyújtás mozdulatsora és az ezután kapott nikotinlökés
feltételes reflexet alakít ki, mint Pavlov híres kutyájában a csengetést követő táplálék. A
dohányzáshoz kapcsolódó egyéb kellemes helyzetek, mint pl. pihenő, evés utáni időszak, társaságban
dohányzás, rágyújtással stresszhelyzetben időnyerés, nyugtatás tovább fokozza a pszichés függést. A
dohányos a rágyújtás rítusához kellemes érzést asszociál.
 
Tényleg nem káros a nikotin?
A korábbi elképzelésekkel ellentétben az e-cigiben lévő nikotin is növelheti a rák egyes fajtáinak
kockázatát egy egereken és emberi sejteken végzett amerikai kutatás szerint. Mind a DNS-ben, mind
a sejt önjavító képességében látható volt a károsodás, így megnőtt a valószínűsége, hogy
sejtmutációk jöjjenek létre, olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent
tanulmányban. A kutatás következő szakasza már folyamatban van: az egereken hosszú távon
vizsgálják a nikotin gőzének hatását, hogy megtudják, valóban kialakul-e rákos daganat.