Információfüggő az agyunk?

Információfüggő az agyunk?

Egy új kutatás szerint az emberi agy ki van éhezve az információra, és ez az éhség a szabadon
elérhető, random információk végtelen világában akár káros szokásokhoz is vezethet.
Az ember természeténél fogva kíváncsi: szeret felfedezni, új dolgokat elsajátítani, az őt körülvevő
világ megfejtésére és megértésére törekszik. Ez vitathatatlanul jó dolog, hiszen ez teszi lehetővé a
fejlődést, ám időnként sajnos vissza is üthet ez a lelkesedés.
 
Veszélyes kíváncsiság
A kíváncsiság miatt ugyanis veszélyes helyzetekbe is keveredhetünk, és az állandó információkeresés
akár az egészségünkre is negatív hatással lehet. Az elmúlt évek technológiai változásai, a
médiafogyasztási szokások megváltozása tökéletesen képesek kielégíteni ezt az igényünket, hiszen
egyetlen mozdulattal belevethetjük magunkat az információk soha ki nem fogyó tárházába.
 
A szakemberek szerint ez nagyon hasonló ahhoz, mint amikor gondolkodás nélkül nassolunk és
üres kalóriákkal tömjük a szervezetünket. Ahogy mohón átfutjuk a közösségi média oldalakat, vagy
random, érdektelen cikkeket olvasgatunk, ugyanúgy „üres kalóriákkal” tömjük az agyunkat. A
megszerzett információ - a viccesnek tartott képektől a rövidke cikkekig – ugyanis tulajdonképpen
értéktelen, de gyorsan képes kielégíteni a kíváncsiságunkat.
 
A nemrég publikált kutatásból az is kiderült, hogy az információkeresés nagyon hasonlóan hat
az idegrendszerre, mint a kincskeresés, vagyis, az információ maga a jutalom, függetlenül attól, hogy
mennyire értékes vagy hasznos.
 
„Ahogy az agyunk imádja az egészségtelen ételekből, nassolnivalókból származó üres kalóriákat,
ugyanúgy túlértékeli az információkat is. Egyszerűen jobban érezzük magunkat attól, ha gyorsan
megtudunk valamit, még akkor is, ha ez az információ tulajdonképpen haszontalan” - mondja Ming
Hsu, Ph. D., a tanulmány egyik vezető szerzője. „A kutatásunkban két kérdésre kerestük a választ.
Egyrészt, hogy miért is vágyunk annyira az új információkra, másrészt, hogy pontosan hogy néz ki a
kíváncsiság az agyunkban.”
 
Nem az információ minősége számít
A vizsgálatban részt vevő önkéntesek agyát funkcionális MRI-vel, vagyis az agyműködést vizsgáló
képalkotó eljárással elemezték, miközben az önkéntesek szerencsejátékot játszottak. A játékban
nemcsak azért kockáztathattak, hogy nagyobb nyereményre tegyenek szert, de bizonyos
pénzmennyiséget arra is felhasználhattak, hogy információkat szerezzenek a nyerési lehetőségekről:
egy részük értékesebb információkat tartalmazott, mások viszont csak minimálisat. Az önkéntesek
általában logikusan választottak, vagyis mérlegelték, hogy a befektetett pénzért mennyi információt
kaptak meg. Azonban, minél nagyobb volt a kockázat, annál nagyobb volt az önkéntesek
kíváncsisága is, függetlenül attól, hogy mennyire volt értékes az információ. Ennek hátterében a
várakozás áll a kutatók szerint. A várakozás, vagyis az, hogy mire számítunk, nagyban felerősíti azt,
hogy egy dolog jónak, vagy rossznak tűnik-e.
 
A szakemberek szerint ezért lehet, hogy nem az információk értéke alapján döntünk, nem
mérlegeljük, hogy milyen előnyökkel járhat annak megszerzése – egyszerűen csak tudni akarjuk. „Ez
lehet az egyik magyarázat arra is, miért dőlünk be a szenzációhajhász címeknek.” - mondta Hsu.
Az FMRI-felvételek elemzéséből kiderült, hogy a játék során azok a területek aktiválódtak az agyban,
melyek a jutalmazásért és pozitív érzésekért is felelősek.
 
Ugyanezek az agyterületek reagálnak a pénzre, az ételekre és bizonyos kábítószerekre is. A kutatók azt is felfedezték, hogy az agy ugyanazokat az idegi kódokat alkalmazza akár pénznyeremény, akár az információhoz jutás a tét. Hsu és kollégái szerint az a tény, hogy a pénznek és az információnak azonos az idegi kódja, ami a
jutalom központot aktiválja az agyban, magyarázatot jelenthet arra, miért és hogyan válunk függővé az információktól, és miért kezdjük túlfogyasztani az információkat, például azzal, hogy megállás nélkül nyomkodjuk az okostelefonunkat.