Kert az erkélyen?

Kert az erkélyen?

Mennyire ésszerű, takarékos és főként egészséges használni a „betondzsungelek” erkélyeit ilyen célokra?

Kertészkedés és város – ez a két szó egyáltalán kapcsolatba hozható egymással? Napjainkban már a forgalmas városok központjaiban is egyre népszerűbbé válik az egészséges kertek létesítése. Az emberek rajonganak a növénytermesztés eme új fomájáért. Nemcsak, hogy egy kis időre kiszakadnak a nagyváros forgatagából, de ilyen módon ökológiailag ellenőrzött növényeket is termesztenek, amelyekben sokan már jobban bíznak, mint a szupermarketekben kaphatóakban. Mennyire ésszerű, takarékos és főként egészséges használni a „betondzsungelek” erkélyeit ilyen célokra?
 
Első pillanatra nem tűnik reálisnak a gondolat, hogy egy túlzsúfolt város közponjában kezdjünk farmerkedni, de ha alaposabban utánanézünk a város kínálta hatalamas, kihasználatlan felületeknek, és elővesszük kreativitásunkat, máris kész a világraszóló ötlet. Minek költöznénk ki a külvárosba, vagy a vidékre, hogy kertészkedhessünk, amikor a betonházak erkélyei – adott esteben a tetői is – viszonylag kihasználatlan területeket kínálnak? Az egészséges termények városi előállítása egyre népszerűbbé válik, és a lelkes kertészkedők csoportja büszkén bizonyítja be, hogy szokatlan helyeken is lehet friss zöldséget előállítani. Az erkélyeken kialakított kis kertekben termények széles skáláját termeszthetik, az uborkától egészen a burgonyáig.
 
Ültetőedények
A legszebbek a kerámiából vagy kőből készült virágtartók és edények. A zománcos kerámia jobb, mert a zománctalan túl sok vizet szív be a földből, majd elpárologtatja azt, ezért többet kell öntözni. Ebből a megfontolásból a műanyag edények – balkonládák – szintén jó választásnak tűnnek, könnyebbek, és az áthelyezésük is egyszerűbb. De kihasználhatjuk az ültetésre alkalmas, ötletes edényeket, régi tálakat, teáskannákat, éjjeliedényeket stb. is, és így minikertünket még érdekesebbé varázsolhatjuk. A siker alapja az, hogy minden edény aljára fúrjunk két lyukat a víz ki- és befolyásának. A kúszónövények számára különféle támasztékokat választhatunk: klasszikus farácsot, drótkonstrukciót, korlátot, antennát, létrát, vagy egy levágott ágat, stb.
 
Hogyan öntözzünk?
Vagy fogjuk fel az elfolyó vizet egy edénybe, vagy öntsük a vizet egy tálba, amelyet a cserép alá helyeztünk. Nagyon fontos, hogy mindezt jól és gyakorlatiasan gondoljuk át. A cserép alatti tál nem lehet sem túl lapos (kiszáradás veszélye), sem túl nagy (túlöntözés). Számoljunk azzal, hogy minél vízigényesebb a növény, annál több lesz a víz mennyisége, amit alkalmanként a tálba öntünk. Lényeg, hogy ne árasszuk el az alsó szomszédot. Egy kis odafigyeléssel megoldható a probléma, a padló megfelelő irányú lejtésével, esetenként valamilyen elfolyóval, ami biztonságos helyre vezeti a vizet – ahol a felesleges vizet akár ismét visszanyerhetjük.
 
Ötletek a termeszhető növényre
Szinte minden zöldség termeszthető ládában. Az olyan gyökérzöldségeknek, mint például a sárgarépa és a petrezselyem, a cserép vagy a láda helyett jobb a magasított ágyás, amit teraszon egyszerűbb kialakítani, mint erkélyen. Előnyös lehet a száras- és kúszónövények termesztése, amelyek kis területen is sok termést hoznak. A saláta betakarításakor azt tapasztalhatjuk, hogy aránylag kis területre van szüksége, míg a paradicsom, a paprika és az uborka olyan térben él és terem, amit a saláta nem használ. A csilipaprika könnyen terem kisebb dobozokban is, míg a torma számára nagyobb láda szükséges. A bab felkúszhat egészen a magas karóra is. A csüngő eper jól kihasználja a felfüggesztett ládát. A hokkaido tök műanyag zsákba kevert földben is megnő. Az avokádót is lehet edényben termeszteni, ha a megvásárolt gyümölcs magját elültetjük, de megemlíthetjük a dísz- és haszonnövényént is felhasználható babérlevelet is.