Lehet a farmergyártás fenntartható?

Lehet a farmergyártás fenntartható?

Hogyan?

A távolkeleti textilipari cégekről többnyire környezetszennyező működésük kapcsán hallunk,
nemrégiben azonban napvilágot látott a hír, hogy egy Vietnámban működő cég forradalmasítja a
farmergyártást. A Saitex textilipari vállalat nem csak a víz- és energiaigényét, valamint károsanyag-
kibocsátását, de ezzel együtt a működési költségeit is töredékére csökkentette. Hogyan csinálta?
 
A textilipar az egyik legnagyobb környezetszennyező, emellett rengeteg vizet használ fel. Míg egy
farmernadrág előállításához máshol átlagosan 80 liter vizet használnak, a Ho Si Minh-városban
működő gyárban mindössze 8 decilitert, a felhasznált víz 98 százalékát pedig újrahasznosítják. A
vegyszerekkel teli szennyvizet összetett szűrőrendszerekkel iható minőségűre tisztítják. A Saitexnél
olyan korszerű mosógépekkel dolgoznak, amelyek a hagyományos berendezéseknél 75 százalékkal
kevesebb vizet fogyasztanak, így évente 430 millió liter vizet spórolnak meg. 2 millió dollárt fektettek
csak a vízellátás korszerűsítésébe.
 
Az áramfogyasztást pedig egy briliánsan egyszerű módszerrel csökkentették le: a ruhadarabokat
szárítógépek helyett az üzemépület tetején lévő ablakok alatt, a nap melegével és a csarnokból
felfele áramló levegővel szárítják. Az elektromos áramot kizárólag megújuló forrásból, nap- és
biomassza-erőműből nyerik.
 
A hatékony környezetbarát beruházás hátterében természetesen kőkemény üzleti racionalitás is van:
a beruházások mindössze 6 éven belül megtérülnek, lévén a Saitex évente 1,7 millió dollárt spórol
meg csak a víz- és áramköltségen a versenytársaihoz képest. A jövőben pedig nem csak a környezeti,
de a társadalmi hatások forradalmasítására készülnek, szakítva ugyanis a textilipar olcsó munkaerőre
építő gyakorlatával, azt tervezik, hogy az Egyesült Államokban nyitnak két üzemet.