Május 31. Dohányzásmentes Világnap

Május 31. Dohányzásmentes Világnap

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Dohányzásmentes Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzással kapcsolatos egészségi és egyéb kockázatokra.
 
A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót. 
 
Az égő cigarettában közel 7000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. A dohányzás 69 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét.
 
A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, így elkerülhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet.
 
A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük.
 
Míg tavaly a dohányzás és a szívbetegségek összefüggései álltak a világnap kampányának fókuszában, a 2019-es Dohányzásmentes Világnap központi témája az aktív és passzív dohányzás tüdőre gyakorolt egészségkárosító hatása.