Megküzdési stratégiák

Megküzdési stratégiák

Neked mik a jól bevált sémáid, egy-egy élethelyzetre?

A pszichológiában megküzdési stratégiáknak nevezik azokat a tipikus megközelítésmódokat,
amelyekkel az emberek akkor élnek, amikor egy megoldásra váró problémával, tágabb értelemben
bármiféle stresszhelyzettel szembesülnek. Az utóbbi évtizedekben a lélektani kutatás
meglehetősen sokat foglalkozott a megküzdési stratégiák feltérképezésével, mégsincs olyan
osztályozás, amelyet mindenütt egységesen alkalmaznának. 
 
A megküzdés leggyakrabban alkalmazott módjai két nagy csoportba sorolhatók be: a
problémaközpontú vagy az érzelemközpontú stratégiák közé.
 
Általában a problémaközpontú stratégiák a leghatékonyabbak, ezek ugyanis a stressz forrásának
megszüntetésére irányulnak. Amint az ember felismeri a problémát, bátran szembefordul vele,
felméri, majd számba veszi a megoldási módokat, valamint saját lehetőségeit, végül mindezek
alapján meghatározza, mi az optimális válasz, és – cselekszik! Ráadásul az efféle aktív, céltudatos
stratégiával meg sem kell várni a stresszhelyzet tényleges kialakulását. Aki hajlandó egy kicsit előre
gondolkozni, már a probléma kialakulása előtt tehet lépéseket a megoldás érdekében... Néhányan
meg is teszik, de nagyon sokan vannak, akik problémaorientált stratégiával könnyen megoldhatnák a
helyzetet, de nem, ők nem hajlandók erre, inkább tönkreteszik az életüket. Vajon miért?
 
Talán furcsa, de az érzelemorientált megküzdési stratégiák népszerűségének nagyjából ugyanaz az
oka, mint az áruházi kiárusítások sikerének. Alighanem mindenkivel megtörtént már, hogy megvett
egy csábítóan olcsó portékát, és azután nem használta semmire – mert igazából nem is volt rá
szüksége. Vannak olyanok, akiknél az ilyenfajta vásárlás állandóan ismétlődik… Egy árucikknek
ugyanis kétféle hasznossága van. Az egyik az, amire mindenki gondol: a vásárló hazaviszi, és majd
használni fogja valamire. A másik viszont kevésbé nyilvánvaló: a pozitív élmény azonnal, a vásárlás
perceiben jelentkezik, amikor a vevő átéli az örömöt, hogy a birtokába jutott egy árucikknek. Az, hogy
kedvezőnek tűnő áron szerzett meg valamit, megerősíti a saját ügyességébe, leleményességébe
vetett hitét, növeli önértékelését. Ezért az azonnali élményért a vásárló hajlandó sutba dobni a
racionális gondolkodást, mert az azt az eredményt hozná, hogy nem érdemes megvennie az adott
dolgot, hiszen nincsen rá szüksége, így bármilyen ár, amit fizet érte, veszteség.
 
Pontosan ugyanígy csábítanak el, vesztegetnek meg bennünket az érzelemközpontú stratégiák. Azt
sugallják, hogy ne magával a problémával, annak megoldásával foglalkozzunk, hanem inkább az általa
kiváltott negatív érzelmeinket próbáljuk meg kezelni. Azonnali pozitív élménnyel,
megkönnyebbüléssel kecsegtetnek. Az egyik közkedvelt stratégia például azt diktálja, hogy
egyszerűen csak hessegessük el a gondolatot, hogy valamilyen megoldandó feladat vár ránk. Gyakran
pótcselekvések jelennek meg: sokat eszünk, vásárolunk, esetleg elutazunk, így addig se foglalkozunk
a dologgal.
Az efféle struccpolitika nagyon gyakori megküzdési stratégia – vonzereje abban rejlik, hogy gyorsan
száműzi a negatív érzelmeket, szemben a problémaközpontú megközelítéssel, mely először mindig
energia-befektetést kíván, és csak később hoz eredményt. Ha valaki elmenekül a gondok elől,
megtagadja a velük való szembenézést, annak lelkében rögtön csökken a félelem, a szorongás, a
frusztráció, abba pedig az adott pillanatban nem feltétlenül kell belegondolni, hogy ennek a bajok
későbbi elmélyülése lesz az ára.
 
Ha úgy érezzük, magunk alá temet minket a stressz, próbáljunk meg problémafókuszt felállítani!
Koncentráljunk a stresszt kiváltó helyzetre, vegyük számba a feloldásához vezető lehetséges
megoldásokat. Ha úgy érezzük, nincs mit tennünk, ne hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk a
 
tehetetlenség! Tartsunk szünetet, adjunk önmagunknak egy kis időt, amikor feltöltődhetünk. Ne
pótcselekvéseket végezzünk, inkább keressünk olyan elfoglaltságot, amely valóban feltölti
energiatartalékainkat! Hódoljunk a hobbinknak, mozogjunk, beszélgessünk egy jó baráttal, vagy
relaxáljunk. Az önmagunkra szánt idő segíthet a megnyugvásban, emellett pedig akár új ötleteket is
adhat a helyzet kezelésére.