Mi van a gyógynövényekben? II. rész

Mi van a gyógynövényekben? II. rész

Glikozidok és felhasználásuk

A glikozidok egy vagy több cukormolekulából és egy nem cukor jellegű molekulából (aglikon) álló vegyületek. A emberi szervezetben az ásványi anyagok felszívódását segítik elő, a légutakban fellépő izgalmakat enyhítik, szívműködést szabályzó hatásuk is van. A szervezetünk cukorra és különféle szerves vegyületekre bontja őket, melyek fokozzák a bélműködést és az étvágyat. Glikozidot tartalmaz többek között a mustár, a retek, a hagyma, a torma stb. Több típusát is megkülönböztetjük, de közös jellemzőjük, hogy már kis mennyiségben is többnyire nagyon erős hatásúak. Vizsgáljuk meg őket közelebbről!

Fenolos glikozidok

Antibakteriális, antifungális hatásúak, elsősorban húgyúti fertőzések kezelésére használatosak. Kimagasló mennyiséget tartalmaz belőlük a medveszőlőlevél, de a fekete áfonya levelében is megtalálhatók.

Ide tartoznak még a szalicilsav-származékok. Lázcsillapító, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek. A fűzfafélék, ibolyafélék és kankalinfélék családjára jellemzőek, nagy mennyiségben találhatók például a fűzfafélék kérgében. Fűzfalevelekkel gyógyították a bélgörcsöket vagy emésztéssel kapcsolatos problémákat, mivel emésztésjavító hatása is van.

A fűzfakéregből készült kenőcs vágott és égési sebekre nagyon jó. A növény hatóanyaga viszont ingerelheti a gyomor nyálkahártyáját, ezért azoknak nem ajánlott, akik érzékeny gyomorral rendelkeznek! A gyógynövény titka abban rejlik, hogy nagyon hasonlít az aszpirinhez, mely szintén komoly fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer. Ehhez hasonlóan a szalicil egyik természetes forrása.

Antrakinon-glikozidok

Erős hatású hashajtószerek; elsősorban akut székrekedés kezelésére alkalmasak. Hosszú távú, rendszeres alkalmazásuk nem javasolt, mert a bélrendszer hozzászokik a folytonos stimulációhoz, olyannyira, hogy enélkül már nem jön létre egészséges bélmozgás, tehát hosszú távon fokozza a székrekedést.

Terhesség és szoptatás idején ellenjavalltak, mert abortív hatásúak lehetnek, és az anyatejben kiválasztódva a csecsemőnél is hasmenést okozhatnak. Antraglikozidokat tartalmaz például a szenna termése és levele, az aloe tejnedve és a kutyabenge kérge.

Szívglikozidok

A boglárkafélék (sisakvirágok, hérics), tátogatófélék (gyűszűvirágok) és liliomfélék (májusi gyöngyvirág) képviselőiben fordulnak elő. Erős hatásúak, potenciálisan toxikusak. Serkentik a szív munkáját; fokozzák a szívizomzat összehúzódásának erejét és ingerlékenységét, csökkentik a szívfrekvenciát és a szívizom ingerületvezetési sebességét, javítják a perifériás keringést, a légzést és a kiválasztást.

Kizárólag gyógyszerek, illetve sztenderdizált készítmények formájában használatosak. A gyűszűvirágok és a hunyorfélék hatása lassan alakul ki, és hatóanyagaik a szervezetben felhalmozódnak, toxikusak lehetnek. A tavaszi hérics és a gyöngyvirág hatása gyorsabb, anyagaik nem halmozódnak fel.

Iridoid glikozidok

Számos növénycsaládban előfordulnak, egyértelmű hatásuk nincs. Jellemzőjük az erősen kesernyés íz. Megtalálhatók például a tárnicsfélékben (sárga tárnics), a kis ezerjófűben, a lándzsás útifűben és a barátcserjében.

Cianogén glikozidok

Önmagukban veszélytelen anyagok, amelyekből a bélben mérgező ciánhidrogén szabadulhat fel. Jelentéktelen mennyiség található például a lenmagban.