Miért alszunk?

Miért alszunk?

Az emberek átlagosan az életük egyharmadát alvással töltik, de miért olyan fontos ez?

Az alvás szinte az összes állat - beleértve az embert is - napi tevékenységének igen fontos része. Azonban amikor alszunk, védtelenné válunk a ránk leselkedő veszélyekkel szemben. Miért annyira fontos az alvás, hogy mégis vállaljuk ezt a rizikót?
 
Régi és új kutatások is alátámasztják, hogy az alvás igen fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Újabb tanulmányok szerint az alvás támogatja az érrendszer egészségét, a normális testsúly fenntartását, felturbózza az immunrendszert és megóv bennünket olyan anyagcserezavaroktól, mint a diabétesz.
 
Az emberek átlagosan az életük egyharmadát alvással töltik, de miért olyan fontos ez?
 
A természetben az alvással töltött idő a ragadozóknak kitűnő alkalmat kínál a támadásra, hiszen az alvó állat tökéletes préda. Akkor mégis miért vállalunk természettől fogva ekkora kockázatot?
 
A Raman-gani Bar-Ilan Egyetem tudósai egy tanulmányban tárták fel, miért nélkülözhetetlen az alvás. Ez nem más, mint az agysejtek helyreállításának folyamata. A tanulmányban a zebrahalat hívták segítségül, mert ebben az édesvízi fajban az emberi génállomány kb. 70%-a megtalálható.
 
3D-s time-laps technológia segítségével a tudósok sejtszinten figyelték meg az alvás hatását, és feltérképezték, hogyan hat az egyes neuronokra és agysejtekre. A negyfelbontású technológia lehetővé tette Prof. Applebaum és csapata számára, hogy követni tudják a DNS és a fehérjék mozgását az agysejten belül.
 
Azt találták, hogy alvás közben a neuronok képesek helyreállító munkát végezni a sejtmagban, ami a sejt genetikai állományának nagy részét tartalmazza. Amikor a sejtmag degenerálódik, a DNS, amit tartalmaz, szintén sérül. Ez a folyamat egy szervben vagy szövetben öregedéshez, betegséghez, vagy általános rossz működéshez vezethet. Alvás közben – magyarázzák a tudósok – a neuronoknak lehetőségük van kiheverni a napközben felgyülemlett stresszt és beazonosítani az esetleges károsodást.
 
A tudósok szerint éber állapotban a kromoszóma dinamika alacsonyabb szintű, mint alvás közben (a kromoszóma vesz részt a DNS reprodukciójában), ezáltal nappal az agysejt képtelen a DNS megfelelő „karbantartására”. Prof. Applebaum a kátyús utakhoz hasonlítja a helyzetet: „Az utak nagy forgalomnak, ezáltal elhasználódásnak vannak kitéve, különösen nappal, csúcsforgalomban. Ésszerűbb és hatékonyabb hát, ha a helyreállítási munkát éjjel, alacsony forgalom mellett végzik el.”- magyarázza.
 
Ez a folyamat viszont létfontosságú az agy egészségének megőrzésében, ami megmagyarázhatja, hogy állatok és emberek miért áldoznak ennyi időt az alvásra, vállalva az ezzel járó nagyfokú kockázatot.