Mit kezdj az otthon felhalmozott műanyaggal, a Zero Waste szellemében?

Mit kezdj az otthon felhalmozott műanyaggal, a Zero Waste szellemében?

Az alábbi sorok segítséget nyújthatnak a mindennapokban.

A KSH adatai szerint az otthoni hulladéknak csak a 13%-a műanyag, mégis könnyen felhalmozódik, mivel általában sok helyet foglalnak el az üressé vált ásványvizes palackok („PET palackok”), a joghurtos poharak, a samponos, tusfürdős flakonok, stb. A legjobb tehát megszabadulni tőlük! Azonban ne dobjuk csak egyszerűen ki őket a szemetesbe; a műanyag nem bomlik le a természetben, és csak gyűlik a földeken és az óceánokban. Mit tegyünk, ha elönt otthon a műanyag? Mit kezdjünk a felhalmozott műanyag mennyiséggel, a Zero Waste szellemében? Az alábbi sorok segítséget nyújthatnak a mindennapokban.

A legjobb megoldás, ha külön gyűjtjük őket otthon (például egy saját szemetesben vagy dobozban). Azt sem árt tudni, mi is számít műanyagnak a szelektív gyűjtés szempontjából. A fentebb említetteken (palackok és flakonok) kívül jelentős műanyagkategória továbbá a műanyag zacskók és csomagolások.

Ami viszont nem számít műanyagnak az az elektronikai termékek borítása: például egy távirányítós játékautó ugyan kívülről műanyagból van, mégis elektronikai hulladéknak számít, így nem kerülhet a műanyag hulladékok közé!

Fontos még, hogy csak tiszta műanyagot gyűjtsünk: öblítsük át, mossuk el az italos flakonokat, joghurtos poharakat, stb., tehát ne maradjon rajtuk rászáradt étel- vagy ital.

Megvan tehát a műanyag, kérdés, hova vigyük?

Az ország legtöbb településén kihelyezett gyűjtőkonténerek találhatók, ahonnan azt elszállítják majd újrahasznosításra. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik honlapján (www.kvvm.hu) található egy lerakóhely-kereső, ahol csak ki kell választani településünket/kerületünket, és hamar kiderül, hol van hozzánk a legközelebbi konténer (általában meglepően közel).

A honlap a többi hulladékfajtáról is tájékoztatást ad. A papír, fém és üveg hulladékokat (külön fehér és színes üveg) külön konténerekben lehet gyűjteni. Az elektronikai hulladékot azokban a műszaki boltokban is leadhatjuk, ahol a terméket korábban vettük, illetve a lakossági hulladékudvarokban. Az elemeket se dobjuk ki a kukába, hanem helyette dobjuk be őket a nagyobb boltokban található elemgyűjtőkbe.

Az említett honlapon egyébként található egy játék is, ahol a futószalagon érkező hulladékokat kell villámsebesen bedobálni a megfelelő színű konténerekbe, mielőtt beleesnek a szemetesbe.

Mit tehetünk a jövőre nézve?

Ha lerendeztük a felgyülemlett műanyag problémáját, felmerül a kérdés, mit tehetünk, hogy megkönnyítsük a saját dolgunkat a jövőre nézve. Ahogy mondani szokás, minden problémára a legjobb megoldás a megelőzés. A dolog kulcsa az angolul frappánsan hangzó (magyarul kevésbé) „három R”: Reduction, Reuse and Recycling, azaz Használj Kevesebbet, Használd Fel Többször, és Hasznosítsd Újra!

Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb műanyagot vásároljunk. A boltokba ne műanyag, hanem vászonszatyorral menjünk, igyunk kevesebb palackos vizet és több csapvizet, vásároljunk nagy kiszerelésben/méretben (például egy nagyobb méretű mosószeres flakon kevesebb műanyaggal készül, mint több kisebb flakon együtt) és kerüljük az egyszer használatos műanyagokat. Ebben a folyamatban segít, vagy legalábbis ösztökél minket az Európai Unió is, ami 2021-től betiltja az egész Unióban (így nálunk is) a műanyag szívószálakat és fültisztító pálcikákat. Pánikra viszont semmi ok, ugyanis léteznek alternatívák (pl. fém szívószálak), csak jelenleg kevesen ismerik őket a műanyag felelőtlen dominanciája miatt.

Ha ugyan nem is helyettesítjük miden műanyag használati tárgyunkat, legalább igyekezzünk minél többször felhasználni azokat – a műanyag igen tartós (ebből is fakad a környezeti ártalom: nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt bomlik le a természetben). Ha boltba megyünk, ne vegyünk minden alkalommal újabb zacskót, hanem vigyük magunkkal a korábban használtat. Vegyünk szappan utántöltőt, sőt a legjobbat natúr, kézműves szappanok, testvajak, szilárd samponok használatával tesszük a Földnek és önmagunknak is. A műanyag ételtartó dobozainkat felhasználhatjuk a garázsban, vagy a fürdőszobában az apróságok tárolására. A még jó állapotú, de nem használt műanyag tárgyainkat adományboltba is elvihetjük.

Végül, ha mindenképp meg kell szabadulnunk a műanyagtól, ne dobjuk ki azt a szemétbe, hanem juttassuk el olyan helyre, ahol azt újrahasznosíthatják. (Lásd a cikk elején). Az elhasználódott műanyag tárgy helyére pedig keressünk környezetkímélő alternatívát (fa mosogatókefe, üveg vagy rozsdamentes acél ételtartók, üveg kulacs, kerámia vagy bambusz szappantartó és szappanadagoló, stb.).

Az újrahasznosításra leadott műanyag hulladékból készül számos kertészeti termék: cserép, karó, kerítésoszlop, vödör, gyeprács vagy kerti pad. De meg kell említeni az iparban nagy számban felhasznált csöveket, görgőket, zsákokat, fóliákat és egyéb fontos alkatrészeket is. A lakosság körében nem túl nagy népszerűségnek örvendő fekvőrendőr is sok esetben hulladékból készül.

Emellett tudni kell, hogy a kínai műanyag-újrahasznosító cégek, amelyek szinte egész Európából begyűjtött - egyszer használatos - műanyagpalack-hulladék feldolgozását és újrahasznosítását végzik, a textiliparban dolgozzák fel a másodnyersanyagot és szálat készítve belőle ruhát, esernyőt, fonalat, papucsot és plüssállatokat állítanak elő.