Mitől lesz a gyerek kitartó?

Mitől lesz a gyerek kitartó?

Hogyan készítsük fel az akadályok átugrására?

Sok szülő aggódik azon, hogy vajon eléggé kitartó-e a gyerekük. Mennyire képes a célja érdekében
erőfeszítést tenni, illetve mennyire futamodik meg valamitől az első nehézségeket tapasztalva?
Hogyan készítsük fel az akadályok átugrására?
 
A legújabb kutatások szerint, a gyerekek a kitartást, a feladatokhoz való hozzáállást a szüleiktől lesik
el leginkább. Nem kell különösebb energiát fektetni a kitartásra nevelésbe, a frusztráció tűrésbe
akkor, ha a gyereked látja rajtad, hogy te is így állsz hozzá az élet nehézségeihez.
 
Akkor tud valaki mesterévé válni egy tevékenységnek, ha túl tudja tenni magát a nehézségeken, ha
nem adja fel az első szerencsétlen próbálkozás után, ha képes kitartó lenni.
 
Napjaink egyik legnépszerűbb nevelés-elmélete, a Growth mindset szerint például nagyon fontos az,
hogy ne az eredményt és a képességeket dicsérjük, hanem az erőfeszítést. Ne azt mondjuk a
gyereknek, hogy milyen okos vagy, hogy jól megcsináltad a feladatot, hanem, hogy milyen jól
dolgoztál.
 
A Growth mindset is, meg általában mi szülők is, akkor kezdünk el foglalkozni a gyerekünk
kitartásának és eredményességének a kérdésével, amikor iskolába kerül, amikor megmérettetik,
hogy milyen jól teljesít feladatokat. Pedig egy pár éve, az MIT-n végzett kutatás szerint, akár már egy-
két éves korban kialakulhat a gyerekekben az a hozzáállás, hogy kitartóak-e egy helyzet
megoldásában, vagy hamar feladják. És hogy hogyan alakul ki? Utánzással. Figyelik a szüleiket, a
felnőtteket, és lemásolják azt, hogy mennyire érdemes kitartónak lenni.
 
Nagyon jó radarral veszik le, hogy a fő tanítómestereik, akik ebben a korban többnyire a szülők, mibe
fektetnek energiát, és mibe nem. Így aztán azt is, hogy meddig érdemes próbálkozni valamivel, ha
elsőre nem sikerül, a szüleikről mintázzák. Tehát a szülők, már jóval az iskoláskor előtt, példaképpé
válnak a kitartás szempontjából. Ha azt látja a baba, hogy a szülője kitartó, nem adja fel, akkor
valószínűleg ő is átveszi ezt a hozzáállást. Éppen ezért nem lenne haszontalan, ha akkor is látna a
gyereked, amikor a saját, esetleg nehézséget okozó dolgoddal törődsz. Akkor tudná ellesni, hogy a
sikerhez néha küzdelem árán lehet csak eljutni. Ezzel a példamutatással még akkor is jó irányba
terelgetheted a gyereked nevelődését, amikor nem is vele foglalkozol.