Ne add fel!

Ne add fel!

Minden élethelyzetben előfordulhat, hogy úgy érezzük, fel kell adnunk azt, amibe belevágtunk.
Végeláthatatlan munkaórák és befuccsolt részcélok lebegnek a szemünk előtt, míg végül feltesszük
a nagy kérdést. Megéri? Talán értelmetlen amibe belefogtunk, vagy csak Kanter törvénye az, amely
a világ összes helyzetében életbe lép?
 
Minden alkalommal, amikor valami új dolgot tanulunk, új szokást alakítunk ki vagy elkezdünk egy
nagy projektet, vannak pillanatok, mikor a kudarc lehetősége, a kétségbeesés uralja a gondolatainkat.
Ilyenkor úgy tűnik, hogy nem haladunk előre, nem érezzük jól magunkat, a céljaink túlságosan
távolinak látszanak. Borulnak a dolgok, keményen dolgozunk, de egyszerűen nem látszik, hogy
valamikor is véget ér. Úgy érezhetjük, sosem fog elkészülni a projekt.
 
Ismerősen hangzik?  Pont erről szól Rosabeth Moss Kanter a Harvard Business School professzorának
törvénye a  Kanter's law , ami így hangzik szabad fordításban:
„Minden bukásnak tűnik a folyamat közepén.”
 
Ráadásul Kanter törvénye a világ összes folyamatára érvényesnek tűnik. Eszerint minden helyzetben,
amikor nagy elánnal belevágunk valamibe, rendkívül magas az energiaszintünk. Inspiráltak vagyunk,
akarunk tenni azért, hogy sikerre vigyünk egy vállalkozást, egy kapcsolatot, esetleg egy munkahelyi
projektet. Minden folyamat elér azonban egy olyan küszöböt, amikor csupán a nehézségek
sorakoznak egymás után. Újabb apró kihívások és kudarcok csökkentik kitartásunkat, míg végül azt
érezzük: egyszerűen nem éri meg tovább küzdenünk. Kanter szerint ez egyszerűen
Minden helyzetben ugyanígy történik.
 
Éppen ezért fontos, hogy megértsük a teljes folyamat működését. Amint belevágunk valamibe,
készüljünk fel rá, hogy egy ponton túl csökkenni fog lelkesedésünk! Akár sorozatosan is érhetnek
bennünket kudarcok, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy minden törvényszerűen így működik!
Ha ábrázolni szeretnénk ezt a folyamatot az idő függvényében, egy „U” alakot kapnánk. Félúton
vagyunk a legalján. Kezdetben és a projekt végéhez közeledve általában az érzelmi állapot nagyon
pozitív. A start mezőnél még optimisták vagyunk, reménykedünk a pozitív kimenetelben. Tesszük
mindezt azért, mert meg kell erősítenünk magunkban, hogy jól döntöttünk, hiszen belevágtunk
valami újba, amiről úgy gondoljuk, nagyon érdekes, izgalmas lesz. A projekt zárásához, végéhez
közeledve pedig újra magabiztosak és bizakodóak leszünk, mivel a cél már nagyon közel van. De van
egy középső szakasz, amikor bizony kemény munka folyik. Ez lehet az a pont, amikor még a
legelhivatottabbak is kételkednek a sikerességben.
 
Tehát nagyjából félúton fog bekövetkezni a legnagyobb kudarcélmény, mely általánosan megosztja az
emberek reakcióinak tárházát. Vagy feladjuk, vagy küzdünk tovább. Kanter szerint ez utóbbi
a kifizetődő megoldás, ugyanis semmit nem vittek még véghez anélkül, hogy az bukásnak ne tűnt
volna a teljes folyamat valamelyik pontján. Inspirálódjunk hát a legnagyobb nevek által letett
mérföldkövek (Apple, Facebook, Tesla, stb.) történeteiből! Hamar be fogjuk látni: nem vagyunk
egyedül nehézségeinkkel.
 
Mit lehet tenni ellene?
Folyamatjelzés
Sétálsz és távolabb meglátsz egy gyümölcsfát. Az agyad nyomban termel egy jó adag dopamint, hogy
útra kelj. Ahogy közeledsz, folyamatosan látod, mennyi van még hátra, az agyad újabb és újabb
dopamint adagol. Végül mikor odaérsz, kapsz egy órási dopamin fröccsöt. Így működünk. Ezért (is)
érdemes a projekthez mérföldköveket kitűzni és szüntelenül követni, hol tartasz a folyamatban.
 
Fókuszálás
Ne forgácsold szét az energiádat! Nem kérdés: ahhoz, hogy valamit jól csináljunk, esetleg alkossunk
valami újat, összpontosított figyelem kell. A mai világban viszont annyi a lehetőség, annyi az inger,
annyi mindennel foglalkozhatunk, hogy nem szívesen töltünk hosszú órákat, vagy akár hónapokat
csakis egyvalamivel. Így viszont kevés energiánk jut egy-egy dologra, annyi semmiképpen sem, hogy
valami nagyot alkossunk, vagy kiteljesedést éljünk át.
 
Vízió
Időnként el kell távolodni a hétköznapok problémáitól és madártávlatból szemlélni az eseményeket.
Frissítsük fel a kezdeti lelkesedést: Miért is csinálom ezt az egészet? Milyen célt szolgálok vele?