Október 24.

Október 24.

Éghajlatvédelmi Világnap

2008-ban alulról jövő szerveződés által jött létre az Éghajlatvédelmi Világnap, melynek célja, hogy
felhívja a figyelmet a széndioxid kibocsátás csökkentésének fontosságára. Azóta 188 ország
csatlakozott a mozgalomhoz, köztük hazánk is.
 
A klímaváltozás problémakörének legizgalmasabb kérdése, hogy mennyire biztos az, hogy az utóbbi
fél évszázadban tapasztalt átlagon felüli melegedés az emberi tevékenységnek tudható be?
 
Az éghajlat tényleges változása három – valószínűleg egymással párhuzamosan ható – okra vezethető
vissza. Ezek az éghajlati rendszer (minden külső hatás nélküli) belső ingadozásai; természetes külső
tényezők, valamint az antropogén (emberi tevékenységtől függő) hatások.
 
A fenti kérdés megválaszolásához a tudósok a globális éghajlati modelleket hívják segítségül,
mégpedig úgy, hogy megkísérlik bennük a földi átlaghőmérséklet megfigyelt alakulását szimulálni.
Eredményeik szerint az utóbbi 50 évben (az Antarktiszt kivéve) az összes kontinensen tapasztalt,
egyértelmű melegedés csak az üvegházgázok antropogén kibocsátásának figyelembe vételével
lehetséges. A 20. század második felében a melegedést már 90%-os valószínűséggel az emberi
tevékenység okozta, a megfigyelt értékek ekkor ugyanis már nagyon eltérnek a csak természetes
okok és a belső ingadozás hatására szimulált értékektől az Antarktiszt kivéve minden kontinensen,
továbbá földi átlagban, valamint külön-külön a kontinensek és az óceánok felett is. Ha az antropogén
hatást is hozzáveszik a modellszámításhoz, akkor viszont mindenhol sikeres a szimuláció.
 
Reméljük, a szkeptikusok is belátják ezt, és ők is lejjebb tekerik a fűtést, kevesebbet használják az
autójukat és kevesebb húst fogyasztanak a Föld jövője érdekében.