Önkéntes gluténmentesség pro és kontra

Önkéntes gluténmentesség pro és kontra

Milyen betegségek esetén egészséges és mikor nem a gluténmentes táplálkozás?

 
Napjainkban egyre népszerűbb a gluténmentes diéta. Ez részben annak köszönhető, hogy az utóbbi években valamelyest gyakoribbá vált a gluténérzékenység, másrészt annak, hogy jóval szélesebb körben elérhetőek a gluténmentes termékek. De valóban egészségesebb gluténmentesen étkezni? Milyen betegségek esetén egészséges és mikor nem a gluténmentes táplálkozás?
 A gluténmentes diéta alapvetően a cöliákia nevű betegség kezelésére szolgál (magyarul lisztérzékenységnek szoktuk hívni). A cöliákia örökletes autoimmun betegség, az ebben szenvedők sosem ehetnek glutént, viszont gluténmentes diéta tartása mellett teljesen tünetmentesek tudnak maradni. 
A glutén elhagyása sokszor ered abból az eredendően jó ötletből, hogy valaki az étkezésében szeretné csökkenteni az egyszerű szénhidrátok (kb: cukrok) és az alacsony rosttartalmú, gyors felszívódású szénhidrátok (pl: fehér liszt) szerepét.
Ez mindenképpen jó ötlet, az összetett szénhidrátmolekulák, különösen, ha a tápanyag rostokat is tartalmaz (teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, magas keményítőtartalmú zöldségfélék) lassabban szívódnak fel, és úgy biztosítanak tápanyagot a testünknek, hogy közben nem lökik fel hirtelen a vércukorszintet (ez pedig csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét). Emellett az ilyen ételek több más előnnyel is járnak, több vitamint, ásványi anyagot és más hasznosat is adnak a kalóriák mellett.
Önmagában viszont a glutén elhagyása nem feltétlenül jelent sem jobb minőségű, sem kiegyensúlyozottabb táplálkozást, és a dietetikusok megfigyelése szerint a "divatból" gluténmentesen étkezők meglepően nagy része semmivel sem eszik jobban, mint korábban. Egy sokmagvas, többféle gabonából készült, teljes kiőrlésű szelet kenyér (amiben van glutén) jobb egy nem gluténérzékeny szervezetnek, mint egy adag hántolt fehér rizs (amiben pedig nincs).
A gluténmentes diéta a közhiedelemben úgy él, mint az egészséges táplálkozás egy formája, de legalábbis ártalmatlan diétadivat. Valójában soha, semmilyen kutatással nem sikerült ezidáig alátámasztani, hogy a gluténérzékenységben nem szenvedő emberek számára bármilyen előnnyel járna ez a diéta.
A gluténmentes diéta egyik káros mellékhatása lehet az elhízás és az inzulinrezisztencia. Ez annak köszönhető, hogy a gluténmentes ételek rendszerint nagyobb arányban tartalmaznak zsírt, szénhidrátokat és magasabb a kalóriatartalmuk, mint a gluténosaknak. A felmérések szerint a gluténmentes diétán élők így általában több kalóriát visznek be, körükben gyakoribb az elhízás, az inzulinrezisztencia, és a metabolikus szindróma, azaz a fentiekből következő további anyagcsere-változások.
Gluténmentes diétát csupán néhány betegség esetén érdemes tartani, ezek pedig az alábbiak. Az egyik a már sokat emlegetett lisztérzékenység, azaz cöliákia. Ez egy veleszületett autoimmun zavar, lényege, hogy a bélfal átjárhatósága a normálisnál kifejezettebb (így olyan fehérjék is átjutnak rajta, amik amúgy nem), és az immunrendszer működése is megváltozott. A cöliákia vizsgálatokkal jól azonosítható, betegségspecifikus antitestek mutathatóak ki a bélfalból, és a bélfalat borító hám elváltozásai is jellegzetesek.
Egy másik, a fentinél kevésbé jól körülhatárolt kórkép az úgynevezett Nem Cöliákiás Gluténérzékenység (NCGS). Ebben nem találhatóak meg a tipikus antitestek, de a pácienseknek mégis tüneteik vannak, amik gluténmentes diétára elmúlnak. A NCGS gyakorisága 0,5 és 5 százalék között mozog, csakhogy az utóbbi évek felmérései fényt derítettek arra, hogy ezeknek az embereknek egy jó része nem is a gluténra, hanem valami másra érzékeny. Mivel nincs rá specifikus diagnosztikai teszt, így könnyen félreértésekhez vezethet, azaz diagnosztizálhatják magukon olyanok is, akiknek nem is ez a bajuk.
További, a diéta szempontjából figyelmet igénylő kórkép a gabonaallergia, amely esetben a páciensek allergiás tüneteket mutatnak közvetlenül gabonafélék fogyasztása után. Ezek gyakran légzőszervi vagy bőrtünetek, okuk pedig allergiateszttel mutatható ki. A gabonaallergiások nem a gluténra, hanem a gabonafélék egyéb összetevőire allergiásak, ezért nekik máshogy kell diétázni: gabonafélét nem ehetnek, de egyébként gluténtartalmú ételeket igen.
Mit ehetnek a valóban gluténérzékenyek?
A gluténmentes étrendben a búza helyettesítése a legnehezebb feladat, hiszen a magyar táplálkozásban szinte nélkülözhetetlen alapanyag.
A búza helyettesítésére  általában a rizs, burgonya, kukorica, szója, cirok, köles, hajdina, quinoa, amarant, bab, szezámmag, sárgaborsó, manióka, agar-agar, nyílgyökér, szentjánoskenyérfa-magliszt, lupinus liszt, tápióka készítményei alkalmasak.
Naponta használt nyersanyagaink közül sok természetesen gluténmentes, ilyenek például: nyers gyümölcsök, zöldségek, tej, tőkehúsok, vaj, növényi olajok, olajos magvak, korábban felsorolt gabonafélék, kukorica, hüvelyesek.