Só

Barát vagy ellenség?

Ha az emberek egészségéről van szó, kevés olyan téma van, ami annyira megosztaná a szakértőket, mint - a világ talán legegyszerűbb, és leggyakrabban használt "fűszere" - a só. Annyi biztos, hogy a sóra, illetve a benne található nátriumra szüksége van a szervezetnek, de mégis mennyire?
 
A tudományos társadalom megosztott a só kérdésében. A Columbia Egyetem ugyanis elvégzett egy felmérést, mely során a konyhasóval kapcsolatos 269 tudományos értekezést elemeztek. Mint kiderült, ezeknek csak 54 százaléka értett egyet abban, hogy a só káros az egészségre, míg 33 százalék szerint egyáltalán nincs negatív hatása. A maradék 13 százalék a "bizonytalanok" táborába sorolható.
 
Akkor tehát mi az igazság? A nemzetközi szervezetek, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az ENSZ, a sóbevitel napi ajánlott maximumát 5-6 grammban határozták meg, így remélve a vérnyomás-emelkedéssel kapcsolatos megbetegedések számának csökkentését. A szakemberek szerint a csökkentett sófogyasztásnak ez esetben már rövidtávon megjelennek a pozitív hatásai, de csak a magas vérnyomással küzdők esetében! Egyes kutatások ugyanis azt mutatták, hogy nagyobb a szívbetegségek kialakulásának és az ebből eredő haláleseteknek a kockázata minimális sófogyasztás mellett, összehasonlítva az átlagos mennyiséget fogyasztók eredményeivel.
 
A sófogyasztás nem káros, csak tudni kell a mértéket
A legjobb, amit tehetünk, a mérték megtartása. Ne fogyasszunk se túl sokat, de ne is hagyjuk el teljesen étrendünkből, hiszen az alacsony nátriumbevitel káros hatással lehet bizonyos kockázati tényezőkre. Magas vérnyomás esetén azonban mindenféleképpen csökkentsük a sóbevitelünket.
 
Ha teljesen kiiktatnánk, nem csak az ételeink lennének ízetlenek, hanem a szervezet dehidratálódna és leállna az anyagcserénk. A nélkülözhetetlen ásványi anyag ugyanis szükséges ahhoz, hogy a test megtartsa és hasznosítsa a nedvességet. Sóra van szükség a tápanyagok szállításánál, az idegi impulzusok továbbításánál, valamint az izmok összehúzódásánál, ideértve a szívizmot is.
 
A szervezet sótartalmát elsősorban a vese szabályozza. Ha kevés a só az ételben, a vese visszatartja a sót. Amellett, hogy a túlzott sófogyasztás egészségtelen, teljesen elhagyni még a legszigorúbb diétában sem szabad. Egyedül az ízfokozós, állományjavítós és egyéb mesterséges anyagokat tartalmazó ételízesítőket kell elhagyni. A sóbevitel sportolásnál is nagyon fontos, ugyanis az izzadással só is távozik a szervezetből, amit ha nem pótolunk, izomgörcsöt is okozhat. 
 
Hogyan csökkentsük a nátrium bevitelét?
A napi nátriumbevitel számításánál vegyük figyelembe, hogy a félkész, feldolgozott vagy tartósítószereket tartalmazó élelmiszerekben, konzervekben, a felvágottakban, a kenyérben mind megtalálható a nátrium, vagyis a rejtett só.
 
A legegyszerűbb módja a nátriumbevitel csökkentésének, ha minél több friss, természetes élelmiszert fogyasztunk. Bár a friss élelmiszerekben is van bizonyos mennyiségű nátrium, elenyésző a feldolgozott élelmiszerekhez képest. Főzésnél a sót helyettesíthetjük, vagy mellette használhatunk zöldfűszereket, mint a petrezselyem, lestyán, zeller, hagyma vagy oregánó. 
 
Alacsony nátriumtartalmú ételek: friss gyümölcsök, sótlan kekszek, főtt tészták. Hagyományos étrenddel ezekből 300 mg nátrium jut a szervezetbe.
 
Közepes nátriumtartalmú ételek: vörös- és fehér húsok, tejtermékek, tojás, articsóka, spenót. Az ilyen jellegű ételek fogyasztásával naponta átlagosan 500 mg nátrium kerül a szervezetbe.
 
Magas nátriumtartalmú ételek: konzervált és félkész ételek, konzervek, szalonna, sonka, kolbász, füstölt húsok, fagyasztott húskészítmények, mélyhűtött- és félkész ételek, sós kekszek, kenyér, pizza, kemény sajtok, levesporok, gyorséttermi ételek, mikrózható popcornok, szószok, valamint a salátadresszingek. Ezekkel az ételekkel átlagosan 1000 mg nátrium kerülhet a szervezetbe. Vigyázzunk velük nagyon.