Számít az ételeink koleszterin tartalma?

Számít az ételeink koleszterin tartalma?

Az elmúlt fél évszázadban folyamatosan azt hallottuk, hogy szívünk és érrendszerünk egészsége
érdekében kerüljük a koleszterinben gazdag ételeket. De vajon tényleg számít az ételeinkkel
elfogyasztott koleszterin mennyisége?
 
Azzal talán már mindenki tisztában van, hogy a koleszterin önmagában nem káros, sőt a szervezetünk
nem is működne nélküle. Szükségünk van rá a sejtmembrán felépítéséhez, bizonyos hormonok és a
D-vitamin előállításához, valamint a zsírok (lipidek) megemésztéséhez és szállításához. Mindazonáltal
a vér magas LDL koleszterinszintje a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával hozható
összefüggésbe.
 
Mi a koleszterin?
A koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó szteránvázas szerves vegyület, mely kulcsfontosságú
szerepet játszik a sejtek felépítésében. A koleszterin a májban képződik,illetve az ételeinkkel is a
szervezetünkbe jut. Bomlása során a májban epesavak keletkeznek, amelyek az emésztő traktusba
jutnak és a zsírok lebontásához nélkülözhetetlenek.
 
Bizonyos fehérje-„hajók”, melyeket alacsony sűrűségű lipoproteinek (low-density lipoprotein, LDL)
nevezünk, felelősek azért, hogy a koleszterint a májból a test megfelelő részeire eljusson; míg mások,
a magas sűrűségű lipoproteinek (high-density lipoproteins, HDL-ek) segítenek visszaszállítani a
koleszterint a májba. Vagyis, ha a HDL-koleszterinünk magas a teljes koleszterinszinthez viszonyítva,
az jó hír, mert azt jelenti, hogy a koleszterin többsége a HDL-„hajókon” utazik, amelyek eltávolítják az
artériákból. Ugyanakkor az LDL koleszterin emelkedett szintje összefüggést mutat az
érelmeszesedéssel, ezért kapta a "rossz" jelzőt. Az LDL a májból a sejtek irányába szállítja a
koleszterint. Bár az LDL jelentős része visszakerül a májba, illetve azok a sejtek veszik fel, melyek
koleszterint igényelnek, kisebb része - falósejtek közvetítésével - az érfalba kerül. Az érfalon lerakódó
koleszterin, komplex folyamat útján, érszűkületet okozó plakkokat (lerakódásokat) alakít ki.
 
Hogyan befolyásolja az ételekkel elfogyasztott koleszterin a vér koleszterinszintjét?
Az ételeinkben található és a vérünk koleszterin szintje két különböző dolog. Noha logikusnak tűnhet,
hogy az elfogyasztott koleszterin megemelheti a vérben a koleszterin mennyiségét, valójában a
szervezet a vér koleszterinszintjét a koleszterin termelés kontrollálásával szabályozza. Ha kevés
koleszterint tartalmaz az étrendünk, akkor többet termel, ha több koleszterint tartalmaznak az
ételeink, akkor kevesebbet. Egy tanulmányban ötven normális vérkoleszterinszinttel rendelkező
felnőtt átlagos, magas koleszterin tartalmú étrendjét napi két tojással egészítették ki 8 héten
keresztül. Az eredmények semmilyen változást nem mutattak ki a vér koleszterinszintjében. Eszerint
a többség vérkoleszterin szintjét nem emeli meg a magasabb koleszterin tartalmú ételek fogyasztása.
Azért beszélünk többségről, mert az emberek egy csoportjánál, kb. a népesség 40%-a, a magas
koleszterin tartalmú élelmiszerek hatással vannak a vér koleszterinszintjére, amit genetikai okokra
vezetnek vissza. Ugyanakkor az elfogyasztott koleszterin nincs közvetlen összefüggésben a szív- és
érrendszeri megbetegedések kockázatával.
 
A Rockefeller Egyetem által végzett kísérlet során egy vizsgálatban résztvevő alanyok vagy három
adag (300 g) garnéla rákot vagy két nagy tojást kaptak naponta, melyek mindegyike 580 mg
koleszterint juttatott a szervezetbe. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevők
vérében mind a jó HDL-koleszterin, mind a rossz LDL-koleszterin szintje megemelkedett, amit úgy
értelmeztek, hogy egyik étrend sem változtatta meg jelentősen a kardiovaszkuláris betegség
kockázatának mértékét.
 
Koleszterin és a szív-és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a magas LDL szint mellett számos más tényező is
közrejátszik, mint például a gyulladás, az oxidatív stressz, a magas vérnyomás, vagy a dohányzás.
Tény, hogy nagyon sok magas koleszterin tartalmú étel telített zsírokban is gazdag. Az ilyen jellegű
ételek viszont már összefüggésben állnak a megnövekedett kardiovaszkuláris rizikóval. Ezért bölcsen
tesszük, ha nem visszük túlzásba a magas koleszterin tartalmú ételek fogyasztását, ugyanakkor a
túlzott aggodalom szükségtelen. Az állati eredetű fehérjék növényi fehérjékkel való felváltása
jelentős mértékben csökkenti a vér koleszterin- és zsírszintjét, ezáltal csökkentve a rizikót.