Természetes vs. szintetikus vitaminok

Természetes vs. szintetikus vitaminok

Miért van az, hogy a szintetikus vitamin nem képes teljes mértékben betölteni ugyanazt a szerepet, mint a természetes vitamin?

A vitaminok fontosságáról nap mint nap hallunk, azonban máig vita tárgya, hogy ajánlott-e szintetikus vitaminokat táplálékkiegészítőként fogyasztanunk, vagy elég a változatos táplálkozással bevitt mennyiség. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, többet kell tudnunk a vitaminok hasznosulásáról.

A mai napig egymásnak teljesen ellentmondó cikkeket olvashatunk arról, hogy szedjünk-e vitaminkészítményeket, sőt az ajánlott napi dózissal kapcsolatban is igen eltérőek a vélemények. Hogy tisztábban láthassunk, fontos tudnunk, mi minden szükséges a vitaminok felszívódásához és hasznosulásához, valamint van-e különbség a természetes és a szintetikus vitaminok között.

Azt már az elején tisztáznunk kell, hogy nem léteznek jó, vagy rossz vitaminok aszerint, hogy a természet, vagy egy laboratórium állította-e elő azokat, hiszen a kémiai szerkezetük azonos.
 
Miért van az, hogy a szintetikus vitamin mégsem képes teljes mértékben betölteni ugyanazt a szerepet, mint a természetes vitamin? 
 
A vitaminok működéséhez nem csupán a vitamin-molekulára van szükség, hanem mellette enzimekre, koenzimekre, kofaktorokra. Ezek mind megtalálhatóak a természetes vitaminforrásokban, de a szintetikus formulákban már nem. 
 
Lássuk például, hogyan hasznosul a C-vitamin a szervezetünkben? 
Ha C-vitamint vásárolunk, leggyakrabban összetevőként csak maga az aszkorbinsav van feltüntetve. Ez ugyan azonos a természetben előforduló C-vitaminnal, de ha zöldség vagy gyümölcs formájában kerül a szervezetbe, akkor nem csupán az aszkorbinsavat juttatjuk be, hanem mellette számos egyéb faktort is, például: bioflavonoidokat, K-, P-, J-faktort, aszkorbinogént, stb. is. Ennek ismeretében már egyszerűen megérthető az, hogy szintetikus C-vitamin fogyasztásakor a szervezet a hasznosulás érdekében a többi komponenst a testszövetekből vonja el. A felhasználásra nem kerülő aszkorbinsav a vizelettel távozik. 
 
A C-vitaminhoz hasonlóan a többi vitamin hasznosulásához is egyéb faktorok szükségesek. Ezen túl a különböző vitaminok és ásványi anyagok bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Például rézre van szükség a C-vitamin hasznosulásához, szeléniumra az E-vitamin működéséhez és magnéziumra a D-vitamin hasznosulásához. A szintetikus vitaminok fogyasztásakor erre a tényezőre nem fordítunk figyelmet. 
 
A természet úgy alkotta meg a vitaminokat, hogy a vitaminforrásokban a vitamin működéséhez szükséges ásványianyag is megtalálható, így érthető, hogy a növényekben komplex formában, keverékként jelen lévő vitaminoknak, antioxidánsoknak és ásványianyagoknak jobb a felszívódásuk, hasznosulásuk.
 
Ezért tehát arra kellene koncentrálni, hogy a szükséges tápanyagokat a mindennapi étkezéssel, egy változatos és kiegyensúlyozott étrenddel biztosítsuk magunknak, hiszen ilyenkor számos egyéb, biológiailag aktív hatóanyagot is egyidejűleg a szervezetünkbe juttatunk, amelyek kedvező hatásokat fejtenek ki az egészségünkre. Persze joggal merül fel az a kérdés, hogy a Spanyolországból importált paprika, vagy az Argentínából ideszállított körte elég vitamint tartalmaz-e. Biztosan nem, ezért részesítsük előnyben a piacon a helyi termelő, a biobolt, vagy az egyre népszerűbbé váló közösségi gazdaságok idénynek megfelelő kínálatát.
 
Természetesen előfordulnak olyan időszakok, állapotok, diéták, amikor indokolt a vitaminpótlás. Ilyen például a vegán életmód, mely mellett kiemelten fontos a B-12 vitamin pótlása, vagy az idősödő szervezet számára ajánlott Q10 kiegészítés. A D-vitamin pótlás szükségessége is általánosan elfogadott a napfényben szegény évszakokban. A helyes vitamin-forma és adagolás kiválasztása azonban mindig egyénre szabott kell, hogy legyen, amit több tényező is befolyásol (életkor, anyagcsere-állapot, terhesség, stb.), ezért ilyen esetben a számunkra megfelelő készítmény kiválasztásában kérjük szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) segítségét. 
 
A túladagolás ritka, de valós veszély
Túladagolás (hipervitaminózis) élelmiszerekből nem vagy csak nagyon nehezen fordulhat elő, elsősorban akkor lép fel, ha a táplálékainkon túl étrendkiegészítőket is fogyasztunk hosszú távon, nem a megfelelő adagolással.
A vízoldékony vitaminokat – a C-vitamin és a B-vitaminok csoportját – nehéz túladagolni, mert a felesleg távozik a vizelettel, könnyen kiürülnek a szervezetből (kivéve a B12-vitamin). A zsírban oldódókat – a D-, E-, K- és A-vitamint – viszont hosszabb ideig raktározza a szervezetünk, ezért ezeket túl lehet adagolni.
 
A vitamin-túladagolás akut és krónikus tünetei az A- és a D-vitamin esetében a legjelentősebbek, ezért ezek bevitelénél szükséges a legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat, és nem túllépni a legfelső biztonságos beviteli szintet (UL).