Unatkozik a gyerek? Nem baj!

Unatkozik a gyerek? Nem baj!

Valóban szükség van arra, hogy folyamatosan szórakoztassuk a gyereket?

Miért fontos, hogy néha unatkozzon egy kicsit?
 
A szabad játék az, amikor a gyerek szülői (vagy bármilyen külső) irányítás és szervezés nélkül játszhat, mindenféle elektornikai eszköz (tablet, mobiltelefon stb.) bevonása nélkül. Amikor a gyerek szabadon követheti a képzeletét, a rendelkezésére álló tárgyakat - legyenek azok különböző játékok vagy egy egyszerű kartondoboz - kedvére felfedezheti, és úgy játszhat velük, ahogy az neki jól esik (természetesen biztonságos kereteken belül).
 
Ez mindennél hatékonyabban járul hozzá az agy fejlődéséhez.
 
Már önmagában az, hogy a kisgyerek rájön arra, hogy ha unatkozik, képes egyedül találni valami olyan elfoglaltságot, amivel lekötheti magát, erős önbizalmat épít. Nem beszélve arról, hogy fejleszti a képzelőerejét, a kreativitását és a koncentrációs képességét, amik a jövő generációja számára a legnagyobb értékek lesznek.
 
Azonban ahhoz, hogy ezeket a pozitív képességeket a mi gyermekünk is megszerezze, hagynunk kell unatkozni őt. Ez sokszor nehezebb kihívásnak tűnik, mint hisszük. Egy unatkozó kisbaba, aki nem tanulta meg lekötni magát, azonnal sírni fog, hogy újra elnyerje a figyelmünket. Egy önfeledten játszó két éves viszont óriási rendetlenséget fog csinálni egy szempillantás alatt. Próbáljuk meg ezt elfogadni!
 
Megnyugtatásképp tudatosítsuk: ha egy kicsit nagyobb lesz, sokkal egyszerűbb lesz arra megtanítani, hogy hogyan pakoljon el maga után, mint arra, hogy hogyan játsszon egyedül.
 
5 lépés az önálló játékért
 
- Nem minden gyerek rendelkezik születésénél fogva egyforma képzelőerővel. Játsszunk a gyerekünkkel, és mutassuk meg neki, hogyan legyen kreatív. Mondjuk például a következőket:
Mit építhetnénk ezekkel a kockákkal?
 
Csoportosítsuk őket színek szerint?
 
Vajon milyenhosszú sort tudunk kirakni belőlük?
 
Majd segítsünk neki teljesíteni a feladatot.
 
- Vonuljunk vissza. Ha már játszik a gyerek, maradjunk a szobában és beszéljünk hozzá, de mi ne kapcsolódjunk be a játékba (csak ha ezt kifejezetten kéri).
 
- Biztassuk kreativitásra! Mondjuk például neki, hogy ''Na és most mit fogsz csinálni azokkal a kockákkal? Szerinted mit lehetne még csinálni velük?''
 
- Teljes kivonulás. Ha azt vesszük észre, hogy a kicsi teljesen elmerült a játékban, néhány percre hagyjuk el a szobát. Azonban figyeljünk, és még azelőtt térjünk vissza, mielőtt hiányolni kezdene minket. Majd folytassuk a szóbeli biztatást.
 
- Hagyjunk elöl felfedezésre váró tárgyakat. Rendszeresen helyezzünk a szoba közepére olyan (természetesen a gyerek számára biztonságos) tárgyakat, amelyekkel a kicsi még sosem találkozott. Nem kell nagy dolgokra gondolni, lehet ez néhány wc papír guriga, üres ásványvizes flakon (kupak nélkül!) vagy egy adag mosásra váró szennyes. Nem kell külön felhívnunk a gyerek figyelmét ezekre, inkább hagyjuk, hogy ő maga vegye észre az érdekes újdonságokat a szobában.