A 20 éves hupogást ünnepli az Ocho Macho
Megkérdezték a mesterséges intelligenciát, hogy mi jellemző az Ocho Macho koncertjeire? Ez a válasz érkezett: "Az Ocho Macho egy magyar zenekar, amely a balkáni és latin hangulatokat keve- ri össze pop és rock elemekkel. Koncertjeik általában energikusak, táncolhatóak és szórakoztató- ak, ahol a zenekar dinamikus előadásával és karizmatikus színpadi jelenlétével szórakoztatja a közönséget. A bulizós hangulat, a ritmusos zene és a vidám szövegek jellemzőek a fellépéseikre.” Ezek után mindenki ért mindent, ugye?
Kanyarodjunk azonnal az Akváriumos koncertre! Nyilván a 20. jubileumot csakis “nagyon” lehet ünnepelni! Legyünk túl a legkínosabb kérdésen: nagy buli lesz?
Ahhoz nem fér kétség! És elsősorban nem is miattunk, hanem a közönség miatt! Akik velünk lesznek ezen az estén, nagyon szorosan kötődnek hozzánk, mondhatnám velünk együtt szépültek az évek alatt. Meg is fogjuk ajándékozni a jelenlévőket egy jó nagy adag ochos zenével, hangulattal, hogy híre menjen, ÉLETBEN vagyunk!
Hazai pálya nektek az Akvárium Klub, jubileum is van - szép kerek sztori ez. Az utóbbi hónapok stadion-, és aréna bejelentései miatt veszített az értékéből egy klubkoncert?
Nagyon kellemes helyszín az életünkben, hiszen itt nyertük anno a Nagyszínpad tehetségmutatót, aminek köszönhetően játszottunk a Sziget, Volt és Strand fesztivál nagyszínpadain illetve Hollandiában a Eurosonic fesztviválon a Grand Theater-ben! Gyönyörű időszak volt és készen álltunk mindenre! A mai magyar zenei piac azóta jócskán változott és új zenei trendek is érkeztek. Azt gondolom, amíg monstre koncertek vagy inkább projektek mennek majd 2024-ben, minket bátran lehet hívni fesztiválokra, városok főtereire!
Amikor Azahriah első lemezét posztoltam, hogy mennyire tetszik, kaptam vagy 4 lájkot rá. Nagyon szurkolok neki, óriási melót tesz bele a Supermanagmenttel együtt! Hiszem, hogy sikerül egy nagyon egyedi dolgot teremteniük és jó irányban kimozdítani a “bevált” dolgokat. Az meg külön öröm, hogy reggae-t is bátran játszik, ami nekünk újra ajtókat nyithat.
Biztos vagyok benne, hogy az idei - és talán az előző évben is - sokat járt az eszedben a zenekar pályája. Előre kell tekinteni, de azért van ideje annak is, hogy az ember számot vessen. Innen visszatekintve, belülről megélve, milyennek látod?
Könyvet tudnék írni erről. Ma már örömmel töltöttem fel az emléktáramat, hiszen a zenekart elhagyó volt társaim közül, van aki engem tett-tesz hibássá, hogy nem bírt tovább fejlődni vagy változni. Ezeket az éveket kivárni, míg mindenki maga rendezi a saját dolgát, borzasztó nehéz volt megélni. Ma már nem magyarázkodom kifelé sem, ez a 20 év egy olyan hagyaték, amit örömmel viszek tovább, az engem körülvevő aranyember zenésztársaimmal! Megtanultam, hogy mások hibáiért nem vállalhatok felelősséget. Megtanultam, hogy ha engem támadnak azzal, hogy megváltoztam, az a legjobb dolog! Apa lettem, elveszítetettem édesanyámat, nagymamámat hogy a bánatba ne változtam volna? De még mindig van bennem valami, ami hajt előre, és ma már tudom is, hogy mi az. Nem akarom az életem halkan csendeben leélni, hogy lábujjhegyen menjek végig az utamon. Azt akarom, hogy merjek élni, méghozzá úgy, hogy örömet tudunk a zenénkkel embereknek szerezni és a kislányom büszke legyen rám!
Miket tartasz nagy fordulópontoknak? Mik az Ocho Macho mérföldkövei?
Mi olyan mélyről jövünk, hogy már nem fúj el a szél! Rengeteg mindent megéltem, ami ma már szinte retro dolog, pedig nem is volt annyira régen. Emlékszem az első VOLT fesztiválos koncertre, ahol kidobálták az emberek a székeket, hogy beférjenek hozzánk. Ausztriában, mikor Gentleman előtt játszhattunk a Sunsplash fesztiválon vagy épp Münchenben a Dog eat Dog előtt. Erdély minden pillanata díszdobozban, de a hazai koncertekre is majdnem mindre ugrik be valami, ahogy most írom e sorokat. Bérczes Ádámmal eljutottunk Madridba és neki köszönhetem Kowalsky barátságát is!
Október elején egy új dallal (“Tökéletes” címmel) jelentkeztetek. Hova illik az Ocho Macho életműben?
Pontosan a sorba. Tudjuk, hogy nem rajtunk van a fókusz, nem a mi zenénk ma trend. De őszintén ez nem is érdekekel igazán. Ez így viszont szabadságot ad és kisérlezhetünk az ötleteinkkel, közben persze ki is próbáljuk az újkor adta vívmányait.
És mit gondolsz az album formátumról? 2020-ban jelent meg a “Most” című, mostanáig utolsó lemezetek. Nem jött még el az ideje egy teljes lemeznek? Vagy más irányban gondolkodtok?
Ez egy jó kérdés nagyon. Ma aktuális lenne a vinyl, de ezt egy szűk réteg használja és ismeri csak. Nekünk 40 felettieknek jelent csak valamit. Az itthoni heti 300 dal premierek közül kiragyogni szinte lehetetlen, így majd lehet, hogy nem is albummal, hanem egy trilógiával kell megérkeznünk! (nevet) Addig írjuk folyamatosan, ami bennünk van...
A 20 év, amióta az Ocho Macho zenél, nem kevés. Alapjaiban változott meg a zeneipar ezidő alatt. Lehet, hogy nem is csak egyszer! Nálatok mi a kulcsa a hosszú életnek?
Amíg hívnak minket, megyünk! Mégha félházas klubok is vannak és lejjebb sodor a trend, mi jól érezzük magunk a bőrünkben. Egy dolog, ami nagyon fontos számunkra az az önazonosság! Nem akarunk hazudni, és nem akarjuk elveszíteni a zenébe vetett hitünket! Mi tudunk zenélni. Idővel a közönség is vissza fog fordulni az élő hangszerek felé, hiszen látom és hallom én is, hogy ma már, ha nincs is a zenekar, a főhős a színpadon, akkor is lemegy a buli. Előre felvett koncertek? Köszi az nem én vagyok... (nevet)
Ma már nincsenek lépcsőfokok, mozgólépcső lett a zenei karrier. Ebben persze benne van az is, hogy előbb jön a nagy pofon és nem tudnak reagálni rá.
Ha egy ember életéhez hasonlítjuk, akkor hol tart most az Ocho Macho? Kihat ez a dalokra, vagy a rátok jellemző hangulat mindentől függetlenül, belülről jön?
Az utcazenész lélek dolgozik, amíg tud. Az emberiség történelmében békeidőkben, háborúkban, étlen-szomjan húzták a zenészek. Valahogy így vagyunk mi is, ami minden nehézségével együtt felszabadító érzés. Amellett persze, hogy 20 év adta élményekkel teli kincsestárunk van, és van még bőven ötletünk!
Van ilyen, hogy “a zenekar énképe”? Ti hogy látjátok magatokat belülről?
Nem projekt, hanem emberekből álló zenekarnak. Személy szerint nagyon szeretek a fiatalokkal lenni, tanulni tőlük. De azt is tudom, hogy rengeteg ember szereti a zenénket csak éppen a külföldön dolgoznak, családanyák, apák lettek és nincs priorban egy klubkoncertre elrohanni, mert nem is tudna. Ettől még online hallgatnak minket, ezt nagyon erősen érezzük. A jövőben viszont számukra is hozunk meglepetéseket!
Azt látni a közösségi médiában, hogy mindig reagáltok a magyar sportsikerekre. Legyen az vízilabda, vagy foci! Sportos banda vagytok?
Amióta az eszemet tudom, sportolok. Rengeteget adott, tanított! És, amikor a zenei életben fordulóponthoz érünk ez az attitűd segít tovább lendülni. Ez kétségtelen! Ebből kiindulva, minden jeles sportesemény és siker, igazi koncerthangulatot teremt. Felemelő érzés, mikor egy győztes mérkőzés összehozza a nemzetet!
És végül még egy az Akváriumos koncert kapcsán: azt lehet tudni, hogy best of lesz a setlist, de ugye nem marad ki semmi?
Ez egy óriási feladat, hiszen annyi dalt írtunk, hogy nem fér 90 percbe bele minden... Ettől függetlenül egy olyan playlisttel készülünk, amibe mindenki beleőrül majd! Ami kimarad, azt meg majd eljátsszuk a következő bulin, hiszen a 8 hengeres száguld tovább 2024-ben is!
Írta: Nyerges Tamás
