"Lehet, hogy majd megint fordul egyet a világ, és visszajönnek a régi idők. Sosem tudhatod."

Siska: Az a kettő valójában már lassan három. Csodálatos az egész, megtaláltam a helyem, csak meg kell tanulnom csapatban dolgozni, ami a 23 szólópályán eltöltött év után nem egyszerű, de igyekszem mindenben nagyon megfelelni. Imádom a zenekart, és büszke vagyok, hogy a részese lehetek a produkciónak!

Zolee: Rengeteget kaptunk tőle, hiszen olyan színpadi munkát tol, hogy fel kell kötni a gatyánkat, de azért minket sem kell félteni, nem unott pofával, az óránkat nézegetve baszatjuk a bulikat. Én egy olyan társra leltem benne, akivel gecijó alkotni, szinte egy egészséges versengés alakult ki közöttünk, ami ezidáig mindig csak pozitív módon sült el a dalírás közben. Van A Bohóc című, új dalunk, azt meghallgatod, érteni fogod, miről beszélek. Az meg a másik, hogy Siska szinte az összes Kartel-dal szövegét farzsebből tolja, tehát nem az volt, hogy egy olyan rapperrel álltunk össze, aki csak hallomásból ismerte a zenekar munkásságát. Na, de nem szopom tovább a kis faszát, mert a végén elbízza magát, aztán elszáll, mint a győzelmi zászló! 

 

Zolee: Ez maximálisan az ő döntése volt, nem is nagyon akarjuk ezt feszegetni, mert igazából semmi értelme. Jött a szájonkúrt pandémia, hirtelen nem lett munkánk, aminek az előszelét már a 2020-as év elején lenyomott koncertek alkalmával is éreztük, mert láthatóan megrémültek az emberek a hírektől, és hirtelen sokkal kevesebben jöttek el a bulikra. Ez nyilván nálunk is okozott feszkót, nem tudtuk, hogy most mégis mi a fasz lesz velünk, csak kaptuk a nyakunkba a szart, aztán márciusban be is zártak a klubok, mi meg ott maradtunk munka nélkül. Borzasztóan megviselt mindenkit ez az időszak, Lory pedig úgy döntött május környékén, hogy offolja a Kartelt. Nem esett túl jól, hogy ezt nem közölte személyesen velünk, nem tudtunk érvelni, megbeszélni a problematikus dolgokat, de egyáltalán nem haragszunk rá, úgyhogy innen is üdvözöljük őt, és köszönjük a velünk éveket, illetve azt a három lemezt, amit vele vettünk fel! 

 

Zolee: Ilyenkor azt kell mondani, hogy ez a legjobb, legjobban megszólaló, legslágeresebb, legodabaszósabb lemezünk, ugye? Nézd… Ez tényleg egy erős korong lett, mi kurvára imádjuk, és nyilván meghatározó benne, hogy itt van velünk a Siska. De ettől függetlenül én nem tudom elképzelni, hogy ez a lemez egy ortodox Kartel-rajongónak ne tetszene, mert van benne régi iskolás rappelés, van benne beef, van benne pinázás, van benne élcelődés, van benne görbe tükör, van benne humor, van benne mocsok, van benne dög, aki én vagyok. Höhö. Nekünk ez egy új éra kezdete, és remélem, hogy már nem kell a zenekarban több tagcserét megélnem, mert ahogy így vagyunk, nekem ez perfekt. De ez ugyanúgy igaz a zenészeinkre is. Vilkó és Dávid már 8 éve velünk van, több száz bulit nyomattunk együtt, nagyon szeretem őket is. Csináljunk még fasza klipeket, turnézzunk sokat, toljuk, amíg a csövön kifér! Ja, és igen, úgyis mindig a közönség dönti el, hogy jó-e, amit csinálunk, de most lekopogom, idáig nem nagyon kaptunk paradicsomokat a pofánkba. Aki meg otthonról keménykedik a kis foteljében, hogy így szar a Kartel vagy úgy szar a Kartel, az maradjon a seggén, és hallgasson valami trendi gecit!

 

Zolee: Könyveket lehetne írni arról a rengeteg fosról, ami az elmúlt két évben történt, hiszen az a szájonbaszott Covid nekünk rettenetesen odavert. De, ha nagyon mélyen magamba nézek, akkor azt kell mondanom, hogy ez olyan szempontból adott is, hogy még jobban megtanultuk megbecsülni a koncerteket, hiszen sosem lehet tudni, hogy mi a rákos faszomat hoz a holnap. Nekem is voltak mélyrepüléseim, szarabbul sikerült fellépéseim, de ezekre a hónapokra visszagondolva, amikor ültünk otthon hétvége esténként, mint egy darab szar, és nem volt koncertünk, muszáj még jobban megtolni a bulikat, és kiélvezni ennek a rövidke életnek minden pillanatát. Nagyon örülök neki, hogy az Akváriumban tarthatjuk ezt a lemezbemutatót, mert prémium helyszín, nagyon jók az adottságai, mi meg szeretnénk egy teltházas bulival odabaszni. Nagyon sok extra látvánnyal, show-val készülünk, amelyek főleg az új lemez dalaira épülnek, úgyhogy aki otthon mer maradni, azt megkeressük, felkutatjuk, elvisszük, elássuk!

Siska: Manapság már nem elég egy sima koncerttel kiállni, úgyhogy lett egy jó kis csapatunk arra, hogy a színpadképen és az extra elemeken agyaljunk. Ez az október 30-i buli talán a legdurvább Kartel-buli lesz ilyen szempontból!

Zolee: Siskám, a kozák táncosokat elfelejtetted mondani, mert azok is lesznek.

Siska: Mert azt mondtad, hogy azt te mondod, te fasz, hahaha!

 

Zolee: Két metódus működik nálunk. Vagy a producerünk, Józsa Alex rukkol elő egy gecijó alappal, amire elkezd pörögni az agyam, és ilyenkor nálam nincs tökörészés! Volt már rá példa, hogy ott a stúdióban, percek alatt, elsőre megírtam egy teljes szöveget, majd fel is köptem egy demót. Jó, persze vannak molyolósabb dalok is, de azok is általában azért húzódnak el, mert okosan akarjuk felosztani a sorokat egymás között. A másik metódus pedig, hogy megírom a szöveget, elrappelem Alexnek, elmondom, hogy kb. milyen hangulatú dalra gondoltam, ő pedig fejest ugrik a kis stúdiós medencéjébe, és elkezd alkotni. Hál’ Istennek az ő munkatempója hasonlatos az enyémhez, nem szeret pöcsörészni. Amikor kitaláltuk, hogy Lacának legyen ez a lemezen szólódala, azt is konkrétan pár óra alatt összerakta, Big Daddy pedig annyira felpörgött ezen, hogy semmi perc alatt összedobta rá a szöveget. Így működünk.

 

Zolee: Az, hogy kinek mi a rap, ma már egy nagyon tág fogalom. Manapság már az is rapper, aki gyorsan beszél. Valójában ez egy kibaszott nehéz műfaj, itt nem csak arról van szó, hogy pörögjön a nyelved, hanem kell a jó duma, kell a fasza ritmizálás, kell a mondanivaló, a téma. Sokan azért választják ezt a műfajt, mert nem kell hozzá zenekar, otthon lehet csinálni alapokat, arra rá lehet szépen pofázni, aztán viszonthallás, kész a lemez. Lehet, hogy ez boomer duma, de én jobban szeretem a régi metódust, amikor a zenekarok akkor jelentkeztek lemezekkel, amikor megvolt 12-13 daluk, és nem havonta kellett valamivel előrukkolni. Konkrétan meg lehet fulladni, annyi az új zene, már képtelenség követni, befogadni. Aztán lehet, hogy majd megint fordul egyet a világ, és visszajönnek a régi idők. Sosem tudhatod.

Siska: Én nagyon azon voltam mindig, hogy adjunk ki havonta egy dalt, nyomassuk, de beláttam, hogy a Kartel esetében ez másként működik, ami nem feltétlenül baj, viszont arra már mi is rámentünk, hogy annyi klipet csinálunk, amennyi csak a csövön kifér. Szerencsére erre is lett egy elég jó stábunk és egy rendezőnk, Koltay Anna személyében.

 

Zolee: A rap műfaj eleve egy olyan terep, ahol illik reagálni mindenre, ami ebben a retkes világban történik. Azért is vagyunk, hogy felnyissuk az emberek szemét, adjunk a szájukba szavakat, ha kifogytak belőlük, adjunk hitet, támogatást, reményt! Rengetegszer visszahallom, hogy Zolikám, de jó, hogy végre valaki kimondja a frankót, és nem rejti véka alá a véleményét. Sokan keresik az utat, de nem tudják megfogalmazni, én meg nagyjából mindenre és mindenkire szarok, és simán, gondolkodás nélkül kimondom, amit gondolok! Tisztában vagyok vele, hogy ezzel nem egy embert bántok meg, de én legalább vállalom a gondolataimat, nem túlzok, nem hallgatok el semmit. Jó érzés, amikor jön a visszacsatolás, és érzem az embereken a büszkeséget irányomba!

 

 

 

Én érdekes módon nagyon szeretem mindkettőt. Amit leginkább szeretek bennük, az a szabadság, amire az új lemezen rátettünk még egy lapáttal. Nem voltak korlátok, se referenciák, azt csináltunk, amit csak akartunk. Sőt! Már helyenként direkt ellene mentünk olyan megszokott dolgoknak, mint műfaji sajátosságok, periodikusság, hangnem, stb. Van olyan dal is, amiben két hangszer teljesen rossz hangnemben játszik, ezzel kreálva feszültséget... LOL. Meggyőződésem, hogy a Kartelnek bátornak, úttörőnek kell lennie, oda kell tennie magát, hogy utat mutasson a fiatal generációnak. Szövegileg „A bohóc” ajtóstul ront a házba, amitől a tartalom jóval nyersebb lett az „OldSkool”-nál. Viszont a mondatok/rímek formálásában most is van intellektus és humor. Szóval nekem ez egy jutalomjáték volt, mert nagyon jó szövegeket hoztak a srácok. A hangzásnál arra törekedtünk, hogy minél dinamikusabb legyen, amolyan bólogatós. :) Remélem tetszeni fog a hallgatóknak!

Több filmnek is voltál már a zeneszerzője. Ezeket a tapasztalatokat lehet használni, amikor a Kartelnek írsz? A filmzenék kapcsán elsőre a “tér” ugrik be, a hiphop/rap zene kapcsán pedig, hogy „réteges és mély” a zene. Van kapcsolódási pont?

Szerintem igen, ugyanis ez is és az is „csak” zene. Az alkotás alapvető feltétele a szabadság, és minél több eszközhöz tudsz nyúlni, annál jobb. Ez a műfaj a szellemiségről szól, a formája pedig gyakorlatilag bármilyen lehet, csak fejezze ki azt, amit akar. Bele lehet menni a részletekbe, de talán felesleges. Azt hiszem, Zappa mondta, hogy „zenéről beszélni olyan, mint építészetről táncolni.”

 

Pontosan egy 50 fős vonóskar, egy 13 fős rézkar és 3 ütős játszik a beat fölött. A fákat most kihagytuk, talán majd legközelebb. Terveink vannak, már csak meg kell őket valósítani. 

 

Szívügyem a Ganxsta Zolee és a Kartel. Igazi dinoszaurusz csapat, akik mindig odateszik magukat. Régóta a porondon vannak, hol így, hol úgy megy a szekér, de ez nem egy retró produkció. Nagyon szeretném, hogy egy sokadik virágzása legyen a bandának ezzel az albummal. Mindenesetre mindenki elszánt! Az is biztos, hogy nincs sok tökölés, amikor beszabadulunk együtt a stúdióba, nagyon tud menni a pingpong!