„A folk valójában az egyik legéletképesebb, folyamatos fejlődésben, változásban lévő műfaj”
Interjú Horváth Lászlóval, a Budapest Folk Fest fesztiváligazgatójával.
Hogyan fejlődött a fesztivál története az elmúlt 6 évben?
A Fonó 2010 óta minden tavasszal megrendezi a folk fővárosi ünnepét. Budapest meghatározó központja a térség több forrásból táplálkozó zenei kultúrájának, amely rengeteg szállal kötődik össze, újra és újra gazdagítva egymást. Ezt a sokszínűséget szeretnénk bemutatni évről évre kiválogatva azokat a zenészeket, produkciókat, akik vagy amik szerintünk meghatározóak voltak abban az évben. A Fonó mellett mindig bevonunk külső helyszíneket: idén az autentikus népzene és a táncházak első sorban a Fonóban lesznek; itt is indul a sorozat a magyarpalatkai táncházzal a legendás Magyarpalatkai Banda muzsikájával. A világzenei nagykoncerteknek csodálatos új helyszíne lesz: a Várkert Bazár Öntőház Udvara, és harmadik helyszínünk a Kobuci Kert, ahová egy remek cigány népzenei produkciót, a Romengót és Bogdán Norbertet visszük.
Több különleges koncert is várható, lemezbemutatók és jubileumi események. Kik a fesztivál húzónevei?
Május 18-22-ig minden nap több számos programra kerül sor. A fesztivál külföldi sztárvendége lesz az európai klubokat meghódító Balkán-hullám legjelentősebb képviselője, a Shantel & Bukovina Club Orchestar, valamint meghívtuk a macedón etno-rock-jazz fúziós zenét játszó Vlatko Stefanovskit és trióját is. Makedóniát a zenei világban a 7/8-ról, a páratlan ritmusokról ismerik meg, ennek a zenei világnak a legismertebb gitáros szólistája Vlatko, az egyik legismertebb muzsikus a Balkánon, hazájában igazi sztár. Igazi különlegesség a két legendás Kossuth-díjas együttes, a Muzsikás együttes és az Amadinda közös koncertje; valamint a világhírű prímás, Roby Lakatos és zenekarának fellépése. Nagy öröm, hogy Roby a sűrű koncertnaptárába be tudta illeszteni a Budapest Folk Festet, hiszen folyamatosan úton van, lehet mondani, hogy Magyarországnak ő az egyik utazó nagykövete a zenei világban. Idén 40 éves a Téka, a táncházmozgalom egyik alapító zenekara, akik sok ezer emberrel szeretették meg a néptáncot és népzenét, ők is adnak egy ünnepi koncertet. Itt lesz Berecz András mese- és énekmondó, a "Nemzet Mesélője", aki egy este lép majd fel ígéretes, Junior Prima díjas népzenészekkel.
Hogyan oszlanak meg a helyszínek között a programok? Milyen családi/interaktív programokra lehet majd számítani a koncerteken kívül?
Hét közben a Fonóban és a Kobuciban lesznek programok, szombaton és vasárnap pedig belakjuk a Várkert Bazárt: az Öntöde Udvar a nagykoncerteknek ad otthont, a teraszon pedig Borteraszt rendezünk be válogatott hazai pincészetek boraival. Szombaton napközben a Neoreneszánsz Kertben ingyenes családi programokra várunk mindenkit, ahol szintén a folké lesz a főszerep, a BaHorKa gyerekprocukciójával, a Fölszállott a Páva gyermek tehetségkutató résztvevőivel és nyerteseivel, valamint az Eszterlánc zenekar koncertjével készülünk.
Mennyiben határozza ma meg a folk zene egyébként Budapest zenei életét?
Budapesten itthon vannak a kalotaszegi hajnalik éppúgy mint a balkáni vagy a cigány zenék, köszönhetően a táncházmozgalomnak és azoknak a fiatal muzsikusoknak, akik ezt tovább éltetik, és meg tudják szerettetni a városi közönséggel, mint például a Góbé, az Eszterlánc, vagy a Babra, akik szintén a fesztivál vendégei lesznek. Öröm, hogy az elmúlt években nőtt a népzene közönsége, tele vannak a táncházaink fiatalokkal, de ez egy olyan szórakozási forma amiben az idősebbek is megtalálják magukat. A folk valójában az egyik legéletképesebb, folyamatos fejlődésben, változásban lévő műfaj, amelyből megannyi más stílus is táplálkozik folyamatosan gazdagítva egymást.
