„A sokszínűség ne legyen kerülendő” – megjelent Noémo legújabb kislemeze

„A sokszínűség ne legyen kerülendő” – megjelent Noémo legújabb kislemeze

A Noémo formáció élén álló Takács Noémi az elmúlt évek egyik legígéretesebb feltörekvő dalszerzői és énekesnői közé írta be magát eddig megjelent kiadványaival. Ezt az állítást még tovább szilárdította a múlt héten kiadott videóklipes dallal, ahogy a most debütáló Vagyok című EP-vel is.
 
Maradjon meg a tágasság
A Noémo munkásságát nehéz lenne műfaji kategóriák keretei közé szorítani, és ezúttal el is tekintenénk ettől a lehetőségtől. Ennek oka, hogy Takács Noémi is megfogalmazta ellenérzéseit a hasonló kötöttségekről. Számára a lényeg, hogy a sokadig eljátszás után is maradjon egy műben perspektíva – mind technikailag, mind tartalmilag. A lehetőségek tárháza végtelen, rengeteg féle zenét lehet készíteni, amivel az előadónak alkalma nyílik megteremteni egyfajta tágasságot. Noémi arra is törekszik, hogy maradjon valamiféle kapaszkodó a hallgatóság részére, például egy lüktetés, amihez könnyű kapcsolódni vagy egy zenei motívum, ami visszatér. Mindeközben azt figyelembe veszi, hogy a végeredmény semmiképp se legyen öncélú:
„Ezeket a dolgokat próbálom vegyíteni úgy, hogy ne menjen sem a tartalom, sem az igényes zeneiség, sem a hallgathatóság rovására. Jelenleg ezt érzem a legfőbb feladatomnak. Sűríteni a tartalmat, csak a lényegre fókuszálni, mind szövegileg, mind zeneileg. Minden, ami ezen kívül esik, az elhanyagolható számomra. Így áll össze egy dal egy kompakt egésszé.”
 
Az önkifejezés és az önazonosság a legfontosabb
Az énekes-dalszerző a Noémo Vagyok című háromszámos EP-jénél szem előtt tartotta, hogy olyan témákkal foglalkozzon, amik neki is aktuálisak és meghatározóak ebben az időszakban. Emellett kulcsfontosságúnak tartja a női hangok és dalszerzők jelentétét a zeneiparban – és itt semmi esetre sem hazabeszélésről van szó. Hiszen kiemelte, hogy mennyire szereti a férfiak által írt számokat – viszont ebből már egy óriási merítés áll a rendelkezésünkre. Azonban a női szerzők jó néhány kérdést merőben más szemszögből közelítenek meg, ezáltal képesek arra, hogy úgy dolgozzák fel azokat, ahogy még férfiaktól nem láttuk és nem hallottuk. Legizgalmasabbnak mégis azokat a művészeket tartja, akiknek a szerzeményei nemtől és kortól függetlenek, kvázi örökérvényűek:
„Én magam azon költők és írók műveit kedvelem nagyon, ahol nem érződik a nemiség. Ahol nem tetten érhető a maszkulin hatás, hanem egy magasabb rendű látásmód megfogalmazása van jelen. Ami pusztán az emberről szól.”
 
 
Az őszinteség az úr
Ahogy emberként, úgy dalszerzőként is az foglalkoztatja leginkább Noémit, hogy mi van egy emberben legbelül, például azok a dolgok, amiket legszívesebben eltitkolnánk, ami már-már a szégyen határán mozog. Úgy gondolja, hogy ezek az apró pici különbségek határoznak meg, tesznek különlegessé minket. Te miben vagy más, mint a többi ember? Miről gondolkodsz másképp?
„Arra törekszem, hogy teljes önazonossággal tudjak megnyilvánulni. Erre szeretnék ösztönözni másokat is. A nehézségeink erősítenek, nem pedig gyengítenek. Nem kell titkokat szőni, elpalástolni, elfojtani, hanem csupán megélni mindent, ami jönni akar.”
 
Erre tökéletes példa a kislemez Emésztőenzim című dala, ami egy sor olyan történést elevenít meg, ami a valóság és a képzelet határán foglal helyet. Valószínűleg a legtöbben kerültek már olyan helyzetbe, hogy miközben boldog párkapcsolatban élnek, a szerelem szikrájának a lehetősége elkezd motoszkálni egy szinte teljesen ismeretlen emberrel szemben. E gondolat komolyságának az élét a humor és az önirónia veszi el, a kettő között feszülő határokat gyönyörűen járja át Bali Gabriella csellójával. Az összképet Weil Andris játéka – ütős- és billentyűs hangszereken – teszi teljessé, ahogy a dalt is ő rögzítette, Fenyvesi Marci pedig a keverést és a mastert készítette, Tóth Eszter hangja pedig a vokálokat színesíti.
 
 
Az EP beharangozójaként megjelenő, szintén Vagyok című szerzemény – ami egy Csoóri versfeldolgozás – mellett helyt kapott egy megzenésített költemény, a Zivatar, melynek Petőfi Sándor azonos című műve szolgált alapul. Ebben az esetben érdekes kontrasztot ad, hogy ezek a kifejezetten maszkulin, felajzott sorok egy női előadó szájából hangzanak el. A számot még inkább figyelemre méltóvá teszi, hogy Noémi egyedül rögzítette otthon, és a megfelelő hangulat megteremtéséhez használt eszközök, mint az esőbot és a viharbot elképesztően passzolnak a tematikához és a hangulathoz.
 
 
(Fotók: Takács Bálint)