BACK TO FOLK!

 

 

 

Fehér Viktor: Én pont most keltem. Hitvallásom a 100 Folk Celsius zenekar slágere: „Ebéd után jólesik lefe-lefeküdni egy kicsit”. Egyébként jövőre lesz 25 éves a zenekar, így akár már bele is unhattunk volna az egészbe, ennek ellenére egy exceltáblázatnyi megvalósítandó ötlet van még a laptopom XXX mappájában. Ráadásul még mindig heti két próbát tartunk, szóval nincs nagyon megállás.

 

 

Fehér Zsombor: Rap nem, de a Daft Punk-feldolgozásban dudaszintetizátor által meghajtott vokóder szól, ami 10 évnyi kísérletezés eredménye. Deák Bill Gyulával a Zöld Csillag, Nagy Feróval az Én is egy kicsit, Waszlavik Gazember Lászlóval a Rózsaszínű káddal, Ferenczi Gyurival Hendrix Voodoo Child-ja és Baricz Gergővel egy AC/DC- és egy Foo Fighters-dal fog megszólalni, illetve basszusgitárosunk, a magyar stoner-fenegyerek Sohajda Péter másik zenakarától, a Shapat Terrortól a Róza című szám is felcsendül. A tisztán feldolgozásalbum címe: Rewind, ami visszatekerést és újrafújást is jelent. A kizárólag bakelitlemezen megjelenő anyag tisztelgés a Kerekes Band által nagyra becsült magyar és külföldi (főleg) rocklegendák előtt.

 

 

 

Fehér Viktor: Nemrégiben újból meghallgattam a remixlemezt. Kicsit volt bennem egy „Jézusom, ezt minek adtuk ki?”, ennek ellenére – marketing szemmel nézve – ez volt a tavalyi év talán legnagyobb dobása. Az összes számítástechnikai magazin, blog lehozta, és hatalmas elérést produkált. Betalált egy korosztály szívébe, és valószínűleg olyan emberekhez is eljuttatta a zenekar hírét, aki életében sem hallgatott Kerekes Bandet.

 

 

Csarnó Ákos: Nem terveztünk előre, hogy mennyi idő alatt kellene a könyveknek gazdára találniuk, azonban már most a készlet negyede-harmada el is fogyott. És még nem is voltak fellépések, ahol tudtuk volna árulni… Még a végén – az év végén – az is lehet, hogy el kell gondolkodni egy második kiadáson.

 

 

Fehér Viktor: Persze. De mindig szoktunk agyalni, hogy mivel lehetne tovább őrjíteni a koncerteket. Egy időben, mikor mindenki „csendes ülős” koncerteket tartott, kitaláltuk, hogy akkor miért nem inkább „csendes fekvős”? De mivel elég nehéz lenne 600 ágyat kitenni a küzdőtérre, ezért inkább a zenekar feküdt le az egyik szám közben.

 

 

 

Fehér Zsombor: A Kraftwerk-albumok – főleg a Tour de France – embertelen mélytartománya és örvénylő szintitémáinak magasai igazán bakeliten szólalnak meg. Mostanában, ha meg akarom istenigazából buliztatni a fiamat, akkor a Viktortól kapott „King Gizzard and the Lizard Wizard: Nonagon Infinity”-t rakom fel. Akkor lekapcsoljuk a villanyt és törzsi táncot járva körültáncoljuk a dohányzóasztalt! De pár napja feltettem a Back to Folkot hároméves Nimród fiamnak, aki a harmadik számnál felkiáltott: Ez a legjobb zene! Az ÉN zeném!

 

 

Csarnó Ákos: A Beatles egyszer fellépett egy toronyház tetején. A recski ércbányák egyik tárnáját el tudnám képzelni egy ellenpontozásként, de végül ha csak a Machu Picchu romjai lábánál lehetne egy koncertet adnunk, azt gondolom, egyikünk se panaszkodna.

 

 

 

Fehér Zsombor: Legmesszebb Kazahsztánban játszunk ismét, legközelebb pedig ígérem, hogy nyáron mindenki talál koncertet 50 kilométeres körzetében. Borgőzös bulinak ajánlom a villányi Vörösbor Fesztivált, pálinkázósnak a Kobucit, dagonyázósnak a torockói Double Rise-t, virágos jókedvnek a Debreceni Virágkarnevált, hejehujának a Mesterségek Ünnepét...

 

 

Csarnó Ákos: Spacefolk. Baromi jó érzés lenne látni, hallani, hogy amikor az emberiség a csillagok… na jó, közelebbi égitestek között lassan forgó űrbázisán az utolsó két legénységi tag elcsattanó csókja alatt az a zene menne.