"Ez az EP lett a legütősebb kiadott anyagunk nagyon hosszú idő óta" - Annisokay interjú

 

Elég vicces, mert egy srác konkrétan lehúzta az egyik hangládánkat a színpadról és esett egy nagyot. (nevet) Bocsánat, nem nevetek, de elég szerencsétlen szituáció volt, főleg, hogy mi a színpadról végignéztük. A koncert viszont fantasztikus volt, hiába nem volt teltházas, de a tömeg óriási volt és még hátul is hihetetlen tombolás volt. Szeretjük az ilyen bulikat és nem véletlenül megyünk idén is vissza! Az előzetes jegyeladások is sokkal jobban állnak, mint a tavalyi bulinál.

 

 

Őszintén nem. Igazából, napról napra más városban vagyunk ilyenkor, de vágyom már valami kis kimozdulásra. Ahogy tudom a Barba Negra a város szélén van, úgyhogy ha tudsz jó helyet, ahol minden van, ami jó lehet, akkor szólj, hátha lesz időnk körülnézni, beülni valahova, esetleg egy helyi kis zenekar koncertjét megnézni.

 

Nem volt egészen ugyanolyan, mint amilyenek előtte voltunk. Levertek voltunk még azért! De zseniális volt átélni és erőt meríteni azokból a koncertekből és a közönségből. Az első állomás is király volt, de Berlin utána teltházas volt, fantasztikus élmény ez mindig! Még mindig kicsit másnapos vagyok, mert nagyon sok barátunk jött el megnézni minket, úgyhogy képzelheted! (nevet) Jobb volt, mint, ahogy képzeltük különben.

 

Mi mindig kicsit túlgondoljuk a dolgokat. Minden működni fog? Mindig valami miatt aggódunk, hogy nem fog-e elromlani pont most. A LED falak, a fények, a kábelek stb. 

 

 

Németországban kicsit nagyobbakban persze, mert az a mi terepünk, de elég sokféle klubméret van most is a turnén. Van, ahol 1500 fő előtt játszunk, de például Párizsban azt hiszem 250 férőhely körüli a hely, ahol játszunk. De tök jó megtapasztalni, hogy egy turnén belül más és más országokban és városokban mekkora közönségünk van. Valahol kényes is a szitu, mert általában ugyanazzal a szettel készülünk egy turné különböző állomásaira és itt most nem a dalokról beszélek, hanem, hogy hány hangszer, mekkora LED falak stb. és minden este csekkolni kell koncert előtt, hogy vajon elférünk-e. De nagyon bírjuk a kisebb klubkoncerteket is, félreértés ne essék, ez csak a technikai háttér, amiről beszélünk most! 

 

Igen, azt hiszem az nagyobb férőhelyes, ott megleszünk könnyedén! 

 

Igen, gondolom, majd a menedzsment megoldja a háttéradminisztrációt! (nevet)

 

Jó kérdés, de elég összetett is. Elég sokmindent mérlegelni kell, mielőtt előrukkolunk egy dallal, de ezúttal a Human elég könnyű döntés volt. Egy ideje nem jött ki dalunk és ez egy nagy érzelmi katarzis van benne számomra, ez volt, amelyikben a legtöbb tartalom volt. Vagyis van. Talán ez a dal lesz legnagyobb hatással az emberekre az EPről. A Calamity egy tök spontán választás volt, szóval most igazán hallgattunk az első megérzésekre, amikor az előfutár dalokon gondolkodtunk. Elég nagy kontraszt van a Human-hez képest ebben. 

 

 

Nem hiszem, hogy volt konkrét koncepció, de ha nagyon akar, bárki ki tud találni valamit! (nevet) De, aztán harmadik dal is kijött, aminél egy Human és egy Calamity stílus között kellett választanunk. A Throne of the Sunset és az Ultraviolet között vaciláltunk. Végül az előbbi lett.

Nem szerettük volna, hogy ha két lassúbb számot hozunk ki, azt higyjék az embereket, hogy popzenekar lettünk, ezért döntöttünk végül a Throne of the Sunset mellett. De lehetett volna az Ultraviolet is simán, mert az ember úgysem tud mindig tökéletesen választani!

És, hogy a válaszom még hosszabb legyen… (nevet) A Humannél különben volt azért egy alap elképzelés a klipet illetően. Valahogy meg szerettük volna jeleníteni az emberiség múltját és jövőjét is. Hihetetlen, hogy milyen fejlődőképesek vagyunk generációról generációra, és ez egy jó dolog, de közben azt a nagy intelligenciát, amit sikerült ilyen magasra feltornáznunk, arra használjuk, hogy fegyvereket készítsünk és harcoljunk egymással. Ez így nem annyira jó megközelítése a dolgoknak. És a jövőre nézve ez nem kecsegtet túl sok jóval. És tulajdonképpen erről szól a dal és a klip is. A Calamity pedig a Lebanese Remedy feldolgozása. 

 

Igazából nem is egy szimpla feldolgozás dalról van szó, inkább egy másik verzióról. Azt hiszem ez a jó kifejezés rá. Mert amikor feldolgozol egy dalt, akkor meg kell tartsd néhány alappillérét a dalnak. A dallamvilág és a szöveg is ilyen. Ha ezeken változtatni szeretnél ,akkor a dal szerzőjét kell megkeresni, hogy áldását adja-e a változtatásaidra. Szerencsére mi ismerjük az illetőt és Leonie “földink”, így megmutattuk neki a demot és tetszett neki a mi verziónk. Azt mondta, nyomjuk, mert nagyon bírja, hiába ő a popiparban nyomja! Így lehetőségünk volt a szöveget egy egészen más jelentésre átformálni, miközben a rímek megmaradtak. Kicsit vicces, mert olyan, mintha minden ugyanaz lenne, de teljesen más lett a szövegvilága a dalnak, mintha 180 fokot fordult volna az egész. 

De nem szeretnék lelőni minden mögöttes tartalmat. Aki szeretné, hallgassa meg és azt fogja mindenkinek jelenteni, amit ők ki tudnak hallani belőle!

Alapvetően sokkal egyszerűbb egy meglévő dalból újat alkotni, mert már valaki írt egy vázat hozzá. Gyakorlatilag elénekled a saját stílusodban, kis dobot, gitárt raksz alá és voilá! Kész is! Csak a szórakozás része van ebben a verzióban, mert a dallammal és a zenei alapokkal nincs dolgod.

 

 

Nem unalmas, de sokat kérdezik, ez tény! Egyedi nevet szerettünk volna, amire ha rákeresel a neten, akkor nem hoz ki sem más zenekarokat, se éttermet vagy ruhamárkát stb. Nem tudom miért, de a basszusgitárosunk kb. 14 évvel ezelőtt mesélte, hogy nézett egy Michael Jackson dokumentumfilmet és mondta, hogy menő lenne a Smooth Criminal-ban elhangzó “Annie, are you okay?” kérdést megválaszolni, mert a dalban nem derül ki, hogy Annie igazából jól van-e, csak kérdegetik, úgyhogy gondoltuk, hogy akkor mi majd válaszolunk. Mivel fura lett volna, hogy Annie is okay, így egy kicsit kevesebb kiejtésbeli i betűt alkalmaztunk, és egy szóvá varázsoltuk, így lettünk mi az Annisokay zenekar.

 

 

Mostanában sokat gondolkodtam ezen különben, minden viccet félretéve!

 

Oké, ebbe most kicsit belekérdeztél és tényleg sokat gondolok erre, de hagyjuk meg a jövő zenéjének ezt! (nevet)

 

 

Mi lenne az?

 

Ez túl könnyű! És nagyon jó kérdés, mert még senki nem kérdezte! Meglepő, de amikor kicsi voltam, választanom kellett melyik irányt választom, hova képeztetem tovább magam: repülőgép pilóta vagy zenész. És nagyon érdekes számomra még mindig a repülés és az akörüli dolgok. Ez olya dolog különben, amit nem nagyon tudnak rólam az emberek, csak a szűk család és a barátaim. És persze a zenekar!

 

Igen. Király lenne úgy turnézni! Reméljük olyan nagyok leszünk, mint ők!

 

 

 

---------