Ezért fontos a jó alvás

 

Az agyunk meglepően aktív alvás közben is, de egészen más fajta tevékenységet végez, mint az

ébrenlét során. Ilyenkor rendszerezi az előző nap “tanulságait”, ekkor ágyazódnak be a frissen tanult

dolgok. Éber állapotban a tanulást a gyakorlás, az ismétlés segíti legjobban, de ha ezt nem egészíti ki

az éjszakai agymunka, akkor a nappal kifejtett erőfeszítések zöme kárba vész. Nem használ tehát

sokat hosszú távon, ha akár a munkával, akár a tanulással töltött órákat az alvás rovására nyújtjuk

meg.

 

Aki sokat alszik, keveset él – tartja a mondás. Ez nem csak abban az értelemben igaz, hogy aki ágyban

tölti az ideje nagyobb részét, az kimarad az élet forgatagából, hanem úgy is, hogy évekkel megrövidül

ettől az élete. De nemcsak a túl sok, hanem a túl kevés alvás is ide vezet. Az elégtelen mennyiségű

alvás rontja az életminőséget, stresszhez és különféle betegségekhez vezet hosszú távon, aminek a

végeredménye az, hogy jóval hamarabb kell majd örök álomra hajtanunk a fejünket.

 

Kutatásokkal bizonyították, hogy ha valaki nem alszik eleget – napi 6 órát, vagy ennél is kevesebbet

tölt pihenéssel –, a vérében felgyűlnek azok a fehérjék, amelyek gyulladáshoz vezetnek. Ezek a

proteinek közvetlen kapcsolatban állnak a szívbetegségek, diabétesz, reuma, stroke kialakulásával és

felelősek az idő előtti öregedésért is.

 

Nagyon pihent vagy – szokták mondani akkor, ha valamilyen különlegesen jó vagy szokatlan viccet,

poént süt el valaki. Az ilyen megnyilvánulás a kreativitás jele, márpedig az alkotóerőre, az agy

asszociációs képességeire óriási befolyással van, hogy mennyi időt hagyunk neki regenerálódásra, az

információk rendszerzésére. Ezt a tevékenységet alvás közben végzi az agy, ezért aki nem alszik

eleget, az jócskán veszít kreatív képességeiből. Márpedig ezekre az élet részét képező, mindennap

zajló versenyben igen nagy szükség van.

 

A Stanford Egyetem kutatói az egyetemi bajnokságban részt vevő fiatal futballisták között végeztek el

egy olyan felmérést, amely azt vizsgálta, hogy milyen hatással van az alvás a sportteljesítményre. A

nem túl meglepő végeredmény szerint azok a sportolók, akik napi 10 órát aludtak 7-8 héten át, sokkal

gyorsabbak voltak, hamarabb regenerálódtak, és kevésbé gyötörte őket izomláz és fáradtság a

kimerítő edzések és mérkőzések után.

 

Ha diétára adod a fejed, nem elég összeválogatni a megfelelő ételeket, és fegyelmezetten,

meghatározott időben és mennyiségben fogyasztani azokat. Az eredményes fogyáshoz a

kiegyensúlyozott és elegendő mennyiségű alvás éppen olyan fontos, mint a kalóriaszegény,

egészséges étrend vagy a rendszeres testmozgás. A Chichagói Egyetemen végzett kutatás során a

szakemberek azt vették észre, hogy azoknak a szervezete, akik jól és eleget alszanak, egységnyi idő

alatt több zsírt éget el, mint azoké, akik nem fordítanak elég időt az éjszakai pihenésre. Az utóbbiak

főleg az izmaik tömegét vesztették el, miközben a testzsírjuk alig csökkent. Ez megint csak az agy

éjszaki működésével függ össze: alvás közben ugyanis számos, az emésztésért és éhségérzetért

felelős anyag kiválasztását kontrollálja az agyunk. Ha nem alszunk eleget, akkor az agy ezt a funkcióját

sem tudja kellő mértékben ellátni.

 

Az alvás minden másnál jobban vezeti le a napközben felgyülemlett feszültséget és stresszt. Ha ez

nem történik meg és állandósul a kialvatlanságból fakadó magas stressz-szint, akkor az hosszú távon

káros következményekkel járó magas vérnyomást eredményezhet, és emelheti a vérben a szív- és

érrendszeri megbetegedésekért is felelős koleszterinszintet.