Minden idők egyik zenekarának minden idők egyik koncertje - kisbetűs ünnepnapok interjú

 

Kerezsi Tas: Őszintén, ezt még én sem tudom, de már akkor felfigyeltem arra, hogy Spotify-on a leírásba oda van írva, hogy „minden idők egyik zenekara” a kisbetűs ünnepnapok, mikor még nem is voltam az együttes tagja. Viccesnek találtam. Gondolom ebből nőtte ki magát, és lett lassan már minden idők mindenje is.

Velek Domonkos: Sok dumát, többek között ezt is egy jóbarátomtól, az egy5egyes Pálocska Viktortól loptam, bár persze nem ő találta ki. Mindig nevettünk ezen, aztán egyszer csak jött az ötlet, hogy miért ne lehetnénk mi minden idők egyik zenekara? Utána már majdhogynem magától történt az egész. Szeretünk dolgokat elnevezni, és ez szinte magának adta. Elsőre egy öndicséretnek tűnő, de valójában semmit sem mondó vicc, ami tudatalatt talán mégis elhelyez minket valahova az emberek fejében, és jobban megmarad nekik a koncert is.

 

 

Kerezsi Tas: Készülünk teljesen új számokkal, de az még kérdéses, hogy mennyit fogunk tudni ezekből megtanulni a koncertig. Viszont természetesen játszunk majd az Édenpark nagylemezről és korábbról is néhányat. Például a Februárt, de azt egészen másképpen.

Velek Domonkos: Mint feltörekvő alternatív-rock zenekar, még nincs akkora merítésünk, így a legtöbb kiadott dalunkat játszani fogjuk. Egészen egyszerű elv szerint állítottuk össze a setlistet: mit tudtunk megtanulni a rendelkezésünkre álló idő alatt Tasival, akinek a 25-i koncertje lesz az első pesti bulija velünk. Egy új dal biztosan lesz, és hamarosan stúdióba is vonulunk vele néhány másikkal együtt.

 

 

Velek Domonkos: Azt hiszem annak a varázsa a megismételhetetlenségben is rejlett, de biztos nem fogjuk kibírni, hogy ne készüljünk valami maradandóval a látvány tekintetében. Lehet követjük Flea-t, aki nagy példaképünk a színpadi jelenlét tekintetében, és full pucéran toljuk le a koncertet, mint ahogy ő tette, mikor az RHCP a Woodstock 99-en játszott. Bár mégiscsak magyarok vagyunk, lehet felveszünk hozzá egy kapcát.

Kerezsi Tas: Azt én sem tudom megígérni, hogy étellel jól lakatjuk majd a közönséget, de a jó zene és a hangulat az feltölt majd mindenkit, aki eljön.

 

Velek Domonkos: Osztálytársakként alapítottuk a zenekart, és kezdetben az iskolánkban játszottunk, ahol hamar elismerést kaptunk a többi diáktól, talán emiatt valamelyest jól tudjuk fogadni az emberek közeledését. De az is sokat számít, hogy rengeteget beszélgetünk erről egymás között, és persze nem elhanyagolható, hogy erőteljesen provokáljuk időnként az interakciót a közönségünkkel. Lehet inkább őket kéne faggatni arról, hogy hogy bírják.

Kerezsi Tas: Én azon kívül, hogy a zenekaron belül milyen a kommunikáció és a dinamika, még nem tudom, hogy kifele hogyan működik ez a dolog. Viszont szerencsére nem az A38-as, hanem a január 13-i fehérvári koncertünk lesz az elsőm, szerintem baromi jól fog sikerülni. Ezután derül majd ki, hogy hogyan élem meg azt, ahogy a közönség kezeli a zenénket, meg ezáltal minket. Van egy kép a fejemben arról, hogy a többiekkel ez hogy van, de az nem biztos, hogy ugyanaz, mint ami igazából történik.

 

 

Velek Domonkos: Játszottunk már többször is Budapesten kívül, de önálló turnéra még sosem vállalkoztunk, és hihetetlen számunkra, hogy egyáltalán eljutottunk ide. Természetesen ezt részben egy kísérletként fogjuk fel, szóval nincsenek nagy elvárásaink, de például Szegedre már annyira el akartunk menni, hogy viszketett a bőrünk.

Kerezsi Tas: Iszonyat jó lesz. A vidéki koncertekkel nekem eddig az a tapasztalatom, hogy hiába vannak kevesen, hiába kicsi a hely, mégis azok, akik eljönnek, azok nagyon szeretik a zenekart és a zenéjét. Ilyenkor még akkor is, ha 50 ember van, király a hangulat, mert sok energiát hoznak magukkal.