„Nagyon fontos, hogy higgyek abban a projektben, amin épp dolgozom”

Bár ő maga nem zenél, mindig is zeneközelben volt, ismeretes egy gyerekkori emlék is 10 éves korából, mikor Ganxsta Zolee-ékkal töltött egy hetet Svájcban, és látta a főhőst ebéd után mosogatni.

 

 

Persze, mert ugyanakkor van egy olyan izgalmas, színes oldala ennek a szakmának, amit máshol nem biztos, hogy ebben a formában megtalálsz. Bár ebben nincs nagy tapasztalatom, mert utoljára az egyetemi éveim alatt volt olyan munkám, ami nem a zenéhez kapcsolódik.

 

 

Már közben írogattam a Wan2-ba lemezkritikákat és beszámolókat, aztán az egyetem után egy évvel kerültem a Magneotonhoz. Találtam egy hirdetést a kreativ.hu-n, hogy zeneipari cég keres marketingasszisztenst, és megpályáztam. Bár esztétaként végeztem a Pázmányon, nem volt célom, hogy azon a területen is maradjak. Abból a szempontból viszont a mai napig jól jön az a fajta tudás, teljesen másfajta látásmódot, hozzáállást adott már a kezdetektől. A Magneotonnál egy-két lépcső után kerültem a sajtós pozícióba. A végső döntés egy teljesen spontán helyzetben született meg a VOLT Fesztiválon, amikor a nagy külföldi előadók interjúinak lemenedzseléséhez kellett beugrani az utolsó pillanatban, és kiderült, hogy megy a dolog. Sok olyan nemzetközi előadóval volt szerencsém együttműködni, akiknek a csapatától hihetetlenül sokat lehet tanulni.

 

 

Pont ez a lényeg, hogy ne vetíts, hanem találd meg minden egyes projektnek azt az aspektusát, amire az egészet fel tudod építeni. Legyen olyan arca, ami érdekes és igazi, hiteles. Nem jó, ha erőszakkal akarod lepüfölni az emberek torkán azt, ami nem is érdekli őket és nem is igaz. A kezdetektől azon vagyok, hogy úgy fogjak meg bármit, amit próbálok „eladni”, hogy az a másiknak is jó és érdekes sztori legyen, mindkét oldal nyerjen vele. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy én magam is higgyek abban a projektben, amin épp dolgozom.

 

 

Az MMM Press legelső kampánya egy ilyen történet. Az Ivan & The Parazol szavazott nekünk először bizalmat, a The All Right Nows című albumának promóciójával bíztak meg minket: lemezpremier party a Toldi moziban kiállítással és filmvetítéssel egybekötve, plusz egy dupla lemezbemutató koncert az A38-on.

Ez volt az első közös munkánk Szepesi Matyival és Anga-Kis Mikivel MMM Pressként. Nagyon rákészültünk, és hálistennek baromi jól sikerült a kampány, mindkét este telt házas volt a Hajón, rengeteg cikk jelent meg a csapatról, Iván pedig a női magazinok radarjára is felkerült. Sikerült felhívni a szerkesztők figyelmét arra, hogy ők nem csak egy beatrock zenekar, hanem számtalan más kapcsolódási pontot is lehet találni velük, ami kulturális értéket képvisel, és releváns lehet egy „nem-zenei” médiumnak is.

 

 

És most már kiadó is. Miki és Matyi koncerteket szerveznek és managementként dolgoznak zenekarokkal. Az én becsatlakozásommal jött létre az MMM Press & PR, és nem sokkal ezután elindult a kiadás is az MMM Records-zal. Digitálisan és fizikálisan is jelentetünk meg anyagokat.

 

 

Sajtó szempontból rendszeresen együtt dolgozunk a Brainsszel, a Fish!-sel, az Ivan & The Parazollal, a Konyhával, a Magashegyi Undergrounddal, a PASO-val, a USEME-vel. Az utóbbi időben Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint duójával és Koszi Jankával is van szerencsénk együtt ügyködni a sajtókommunikáción, de a Szabó Balázs Bandájával és a Quimbyvel is csináltunk már kampányt.

 

 

Így van, szeptember óta dolgozom itt is, párhuzamosan az MMM-mel. Az Akvában mint kommunikációs vezető működöm, ebbe a PR, a marketing és minden egyéb kommunikációs felület kezelése beletartozik. Sok munkával jár és elég összetett, de baromi sokat lehet belőle tanulni szinte mindennap, és emellett hihetetlenül izgalmas feladat. Mostanra kezdem érezni, hogy belelátok már eléggé az ilyen jellegű rendszerbe, hiszen a klub, a koncerthelyszín mint munkahely teljesen új terület számomra, eddig mindig a „másik oldalon” álltam, előadókat képviselve. Nagyon élvezem a szokatlan terepet és a legváratlanabb, spontán ötleteket, megoldásokat.

 

 

Ez egyrészt igaz, teljesen más egy már működő helyszínt képviselni, de azért nem ennyire fekete-fehér, hiszen a piac változásai miatt egyre kevésbé működnek a sajtóanyagok önmagukban, fontos a személyes megkeresés és a hozzáadott érték is. Persze van olyan most is, hogy egy nagy fesztivál bejelent olyan nagy nevet, mint pl. Pink, ilyenkor nyilván önmagában is tarol a hír. Az előadókhoz, zenekarokhoz teljesen máshogy kapcsolódnak érzelmileg az emberek, minden bandának van lelke, emberekből, látható, szerethető tagokból áll, könnyű „rajongani” értük.

Az Akvárium azért izgalmas kihívás, mert ezzel szemben nagyon heterogén a közönsége. Műfajok szerint lehet szeletekre bontani a munkát, minden egyes programnál más embert kell megszólítani, más csatornákon keresztül. Viszont épp emiatt nehezített pálya is, mert nálunk tényleg mindent megtalálsz: vannak techno partyk, drum&bass, lesz goa, de volt már trance is, a koncertek között egyaránt megtalálod pl. a folkot, de gyakran vannak metál- és alter rock koncertek, élvonalbeli nemzetközi fellépők, de hiphop vagy pop produkció is akad jócskán.

 

 

Nem, a rock nekem egészen újkeletű. A tesómtól kaptam a zenei nevelést már kiskoromtól kezdve, ami az old school hiphopot jelentette, amibe néha egy-két Guns track is belefért. Mostanra viszont igazából mindenevő lettem. A rock vonal leginkább Marosi Nikinek (szintén MMM Booking) köszönhetően jött be az életembe, aki állandóan elvitt magával rock- meg metálbulikra, és felnőtt fejjel jöttem rá, hogy ez kurva jó. Vannak is rockzenekarok, akikkel együtt dolgozunk valamilyen formában, természetesen itt a USEME, de pl. Apeyékkal és a Kiessel is volt közös projektünk, és a digitális terjesztés során is még jó pár metalzenekar kiadványait jelentetjük meg.

 

 

Hogyne lehetne. De nem gondolom, hogy nemek szerint kellene felosztani a szakmát vagy az abban dolgozók „tempóját”. Tény, hogy a zeneiparban jóval több a férfi szereplő, de ahogy a színpadon, úgy a háttérben is egyre több nő érvényesül szerencsére. Nekem abból a szempontból mákom van, hogy eleve fiús közegben szocializálódtam, általában könnyen megtalálom a hangot bárkivel. Igyekszem nem különbséget tenni nő és férfi között, de persze van, hogy ezek azért mégis kiütköznek, de hát ez ilyen, nem kell zavarba jönni.

 

 

A rövid távú célok között szerepel egy kiadós nyaralás/pihenés, de igazából a nyáron szeretnék alaposan rákészülni az Akvárium 2017-es őszi szezonindítására is, új ötleteket megvalósítani. 5 év múlva pedig örülnék, ha addigra az MMM Press egy még erősebb, még nagyobb csapattá duzzadna, és minél több zenekarral működne együtt.

 

 

Igazából nem tudnék mással foglalkozni. Próbáltam mást, jártam egy ideig a Képzőművészeti Egyetemre is, hátha az az én utam, de nem éreztem igazán magaménak. A zenéhez kötődő dolgok pedig automatikusan kerültek az életembe, nem kellett kifejezetten erőlködnöm, csak jöttek maguktól. Most már nem mennék innen sehova, ebben vagyok itthon.

mm.alvajaro

 

 

 

A cikk nyomtatott változata a RCKSTR Magazinban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. április 11.