So Much (For) Stardust - A Fall Out Boy vagányabb, mint valaha
A pop-punk banda a 2000-es években kikerülhetetlenül állt a műfaj zászlóvivői közt, hiszen olyan slágereket köszönhetünk nekik, mint a Thnks fr th Mmrs vagy a Dance, Dance, később pedig a Centuries és a My Songs Know What You Did in the Dark.
A zenekar hangzása összehasonlíthatatlan, már csak Patrick Stump énekhangja miatt is. Pete Wentz dalszövegei pedig abszolút egyedülállóak, inspirálták például Taylor Swiftet is dalszerzői folyamataiban. Legutóbbi, “MANIA” albumuk megosztotta a rajongókat, hiszen nagyon eltávolodtak a megszokott, gitárhangsúlyos hangszereléstől. Most viszont a So Much (For) Stardust visszatért a pop-punkos gyökerekhez és bár még a 2023-as év fele sem ment le, de garantáltan az év egyik legjobb lemeze lett.
“Ez nem egy nosztalgia lemez!” - ezzel a gondolattal jellemezte Patrick Stump, a Fall Out Boy frontembere a nyolcadik stúdióalbumukat, a “So Much (For) Stardust”-ot. A lemez dalai a tőlük megszokott frissességgel és kreativitással íródtak. Ahogy régebben is, most is az a hitvallásuk, hogy mindent bele kell adni a zenélésbe, nem szabad félvállról venni, mert ez nem az a műfaj. Egy kicsit idősebbek lettek ugyan és meglehet, hogy kisebb visszatekintések becsúsznak a lemezen, de ahelyett, hogy visszatérnének az emo gyökereikhez, teljesen új testet öltött a zenekar - ha lehet ilyet mondani. És ebben a testben megvan minden, amit a 2000-es években szerettünk bennük és minden olyan kiegészítő és bővítmény, amit csak kívánni tudunk hozzá és még több. Persze, még mindig a zenekarról van szó, nem egy gamer blogot olvastok!
Kiváló kezdése a lemeznek a “Love From The Other Side”, valahol ott folytatja, ahol a 2018-as “MANIA” abbamaradt. A dal finomkodva vezeti fel a lemezt, de hamar hallhatjuk a dobok dübörgését. A dalszövegekben is maradtak annál, amit a rajongók nagyon bírnak, az a fajta gyors észjárású, intelligens szövegezés, ami semmiképpen sem a szokványos “az ég kék, a fű zöld” és “love is in the air”.
Ehelyett Stump arról énekel, hogy sose menne, csak azt szeretné, ha meghívnák (“I’d never go / I just want to be invited”), minden bizonnyal a 2000-es évek emo-i, akik felett ugyanúgy eljárt az idő, mind üvöltve fogják énekelni, amint ellátogat a zenekar Budapestre.
A “So Much (For) Stardust”-tal a fiúk (akik azóta már férfiak!) visszatérnek a több, mint 20 éve általuk is megalkotott pop-punk világba, ami visszarepít minket a régi időkbe, ha akarták, ha nem. A “What A Time To Be Alive” és a “So Good Right Now” egy dicsfényben úszó úton kísér minket egész a csúcspontig, több hidegrázós dallal körítve.
A “What A Time To Be Alive” egy Daft Punk ihletésű, jazz ritmusokkal, elbűvölő zenekari hangszereléssel és azokkal harmonizáló gitár sound-okkal teli dal, amit a hallgató teljesen jogosan érezhet befolyásoltnak Stump 2011-es szólóprojektje (Soul Punk) által, az 1960-as évek boldog, örömteli lüktetése és bulihangulata az, amit határozottan képvisel.
Mire a bombasztikus és addiktív címadó dal hirtelen véget ér, észrevehetjük, hogy a Fall Out Boy elért valami különlegeset és tiszteletre méltót. Ahelyett, hogy konkrét visszaesés lett volna és egy szimpla nosztalgia lemezt adtak volna ki, sikerült úgy visszatekinteniük a régi énjükre, a régi dalokra és régi hangzásra, hogy közben egy emelkedett, kidolgozottabb, előrehaladottabb hangzást és dalokat közöltek a hallgatók felé a klisé helyett, ami határozottan a könnyebb út lett volna. Ahelyett, hogy a régi dalokat éltették volna és hagyták volna ragyogni, túlszárnyalták azokat és olyan széles műfaji skálán helyezték el ezt a 13 dalt, amire korábban nem volt példa. Egy sorozatnál azt mondanám, hogy ez a tökéletes személyiségfejlődés az elejétől a végéig… de reméljük ez a FOB-nak még nem a vége! A nagyzenekari és filmes hatásoktól (Love From The Other, I Am My Own Muse és a What A Time To Be Alive) a szárnyaló, stadion méretű kórusok sokaságáig (Heartbreak Feels So Good, Heaven Iowa és So Good Right Now).
A “So Much (For) Stardust” lemez fő mondanivalója, hogy megérte az 5 év várakozás, mert a Fall Out Boy visszatért és jobbak, mint valaha.
Egy korábbi slágerük szövegével zárnám soraimat:
“But you will remember me / Remember me for centuries” - És emlékezni fogunk rájuk! Ezért a lemezért mindenképpen!
