Szorong a gyerek? Ezek a tünetei
Szülőként a legjobbat akarjuk a gyermekünknek, ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen
jelekre kell felkapnunk a fejünket utódunk viselkedésével kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy
a gyermekek viselkedése természetes módon nagy változatosságot mutat, meg lehet azonban
határozni néhány általános tünetet, ami gyanúra adhat okot.
Testi tünetek
- fejfájás, szédülés, elalvási nehézség, rendszeres rémálmok, hajhullás
- körömrágás, túlzott szénhidrát-fogyasztás, ajakharapdálás, ajakzug kirepedése
- nehéz nyelés, száraz száj, gombócérzés a torokban, köhécselés
- nehézlégzés, mellkasi fájdalom, heves szívdobogás
- hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, puffadás, hasi görcsök
- bizonyos allergiák, asztma, magas vérnyomás, elhízás, éjszakai bepisilés, encopresis
Viselkedésbeli változások
- iskola vagy óvodakerülés: eddig szívesen ment oviba, suliba, de most minden reggel kitalál
valamit, hogy ne kelljen menni.
- dühkitörések, agresszió: szokatlanul dacossá válik, vagy apró dolgok miatt is indokolatlanul
feszülten reagál.
- aktivitás-szegénység: nincs kedve semmihez, félőssé, bátortalanná válik. A korábban kedvelt
dolgokhoz nincs már kedve és különféle kifogásokat talál ki, hogy ne kelljen azokat csinálnia.
- rituálék: bizonyos cselekvéseket ismételget, melyek ideig-óráig megnyugtatják, aztán egyre
hosszabbra nyúlnak.
Gondolkodásbeli furcsaságok
- túl sok negatív gondolat: sokszor jutnak eszébe bizonyos szorongáskeltő gondolatok (pl. rémálmok
képei, valami rossz fog történni, ki fogják nevetni a többiek, stb.), ilyenkor nehezen lehet
a figyelmét elterelni, vagy megnyugtatni.
- irracionális félelmek: sokszor olyasmitől fél, aminek a valószínűsége igen kicsi (pl. hogy meg fog
halni, vagy balesetet szenved)
- generalizálódás: a szorongás egyre jobban befolyásolhatja az életét, napi több órát is tölthet
aggódással, rágódással, ez hatással van az iskolai teljesítményére, alvására, életmódjára.
Láthatjuk tehát, milyen sokféle tünete lehet a gyermekkori szorongásnak. Azokra figyeljünk oda
szülőként, amik korábban nem álltak fenn, és 1-2 hónap után sem enyhülnek! Ne halogassuk, ne
várjunk vele éveket, ne bagatellizáljuk a nehézségeket, vigyük gyermekünket szakemberhez.
