Táplálkozási mítoszok
Melyekről 2020-ban már másként vélekedünk
Ma már úton-útfélen étkezési szabályok bombáznak bennünket, pedig egészségünk szempontjából
rendkívül fontos lenne megtanulni figyelni a testükre. Segítség lehet az újévi fogadalmak
betartásában akár az is, ha fényt derítünk a kérdésre; mely táplálkozási hiedelmek dőltek meg az
elmúlt évekhez képest.
A zsír fogyasztása hízlal?
A tudomány jelenlegi állása szerint a vaj és más magas zsírtartalmú ételek kalóriadúsak ugyan, de
nem vezetnek automatikusan súlygyarapodáshoz. Az alacsony zsírtartalmú étrend-őrület az 1990-es
évek végén élte virágkorát, de a mítosz, hogy a zsír rossz és súlygyarapodást eredményez még a
2000-es években és azon túl is fennmaradt.
Most a tendencia ellentétes irányba halad: a magas zsírtartalmú étrendek, mint például a keto
népszerűbbek, mint valaha, és a szénhidrátokat, különösen a cukrot tekintik az elhízás és a
betegségek legfőbb okozóinak. A tudomány most azt mondja, a zsír típusa határozza meg, hogy az
egészséges lesz-e, vagy sem.
A méregtelenítés a legjobb módszer a fogyáshoz?
Nem kell méregteleníteni, mivel a májunknak és a veséinknek köszönhetően a testünkben böjt nélkül
is működnek ezek a folyamatok. Korábban azonban hatalmas trendje volt a méregtelenítő teáknak és
diétáknak, amiknek divatja kezd kissé alábbhagyni, ugyanis a legtöbb esetben nem kielégítően
kiegyensúlyozott, és hiányzik több fontos tápanyag.
A BMI mutatja meg, mennyire vagy egészséges?
Korábban úgy tűnt, elég ismerni, hány kilót nyomsz és milyen magas vagy, ebből aztán kiszámolható,
mennyire vagy egészséges, sovány, túlsúlyos, vagy elhízott.
Az elmúlt évtizedben azonban a testmozgással foglalkozó tudósok, orvosok és más szakértők
rájöttek, hogy a helyzet azért nem ilyen egyszerű. A BMI nem mutatja meg kifejezetten a felesleges
testzsírt, és nem veszi figyelembe az olyan tényezőket, mint az életkor és az izomtömeg, amelyek
kulcsfontosságúak az egészség szempontjából.
A vegetáriánus ételek mindig egészségesebbek?
A húspótlók lehetővé tették a gyorsételek vegetáriánus és akár vegán változatának elkészítését, de ez
nem teszi őket szükségszerűen jóval egészségesebbé a húsos változatoknál. Amikor még csak
zöldségeket ehettek a vegák, talán így volt, ma amikor már vegán sajttorta, hamburger és pizza is
létezik, nem feltétlenül jobb bármi, ami húsmentes.
Az este bevitt kalóriák jobban hizlalnak?
Biztos hallottad már, hogy este 6 után nem szabad enni, mert az ilyenkor bevitt kalóriák éjjel zsírként
raktározódnak el a has, fenék, derék és comb tájékon. A gondolat alapja egy tévhit, mely szerint
szervezetünk „raktározó” üzemmódba kapcsol éjszaka.
Valójában azonban a testsúlygyarapodás szempontjából a teljes napi kalóriabevitel mennyisége
számít, nem pedig az, hogy mikor fogyasztjuk el. Való igaz, hogy éjszaka az anyagcsere természetes
módon lelassul, ám ettől még nem fogunk az esti étkezéstől jobban hízni.
Mesterséges édesítőszerek vs. cukor
Valójában a cukorpótlók, például az aszpartám nem egészségesebbek, mint az igazi cukor. Ettől még
az sem lesz hasznos, de sok versenyben nyerne a mesterséges alternatívákkal szemben.
A telített zsírok szív- és érrendszeri megbetegedést okoznak
Sok-sok éven át azt lehetett hallani, hogy a telített zsírok megemelik a koleszterinszintet és
szívbetegséget okoznak. Az elmúlt években azonban több jelentős tanulmány mutatott rá arra, hogy
a telített zsírok nem hozhatók összefüggésbe a szívbetegségből vagy stroke-ból eredő halálozás
megnövekedett kockázatával.
A telített zsírok önmagukban tehát nem károsak, sőt, mértékkel fogyasztva még hasznosak is. Az
egészségügyi ajánlások alapján az étrendnek a teljes energiabevitelhez viszonyítva 30-35% zsírt kell
tartalmaznia. A telített zsírok bevitelére az ajánlás a teljes zsírbevitel kb. egyharmada.
A transzzsírok továbbra is tiltólistán vannak, az összetevők között hidrogénezett, vagy részben
hidrogénezett zsírként/olajként szerepelnek.