Táplálkozási mítoszok

 

A tudomány jelenlegi állása szerint a vaj és más magas zsírtartalmú ételek kalóriadúsak ugyan, de

nem vezetnek automatikusan súlygyarapodáshoz. Az alacsony zsírtartalmú étrend-őrület az 1990-es

évek végén élte virágkorát, de a mítosz, hogy a zsír rossz és súlygyarapodást eredményez még a

2000-es években és azon túl is fennmaradt.

 

Most a tendencia ellentétes irányba halad: a magas zsírtartalmú étrendek, mint például a keto

népszerűbbek, mint valaha, és a szénhidrátokat, különösen a cukrot tekintik az elhízás és a

betegségek legfőbb okozóinak. A tudomány most azt mondja, a zsír típusa határozza meg, hogy az

egészséges lesz-e, vagy sem.

 

Nem kell méregteleníteni, mivel a májunknak és a veséinknek köszönhetően a testünkben böjt nélkül

is működnek ezek a folyamatok. Korábban azonban hatalmas trendje volt a méregtelenítő teáknak és

diétáknak, amiknek divatja kezd kissé alábbhagyni, ugyanis a legtöbb esetben nem kielégítően

kiegyensúlyozott, és hiányzik több fontos tápanyag.

 

Korábban úgy tűnt, elég ismerni, hány kilót nyomsz és milyen magas vagy, ebből aztán kiszámolható,

mennyire vagy egészséges, sovány, túlsúlyos, vagy elhízott.

 

Az elmúlt évtizedben azonban a testmozgással foglalkozó tudósok, orvosok és más szakértők

rájöttek, hogy a helyzet azért nem ilyen egyszerű. A BMI nem mutatja meg kifejezetten a felesleges

testzsírt, és nem veszi figyelembe az olyan tényezőket, mint az életkor és az izomtömeg, amelyek

kulcsfontosságúak az egészség szempontjából.

 

A húspótlók lehetővé tették a gyorsételek vegetáriánus és akár vegán változatának elkészítését, de ez

nem teszi őket szükségszerűen jóval egészségesebbé a húsos változatoknál. Amikor még csak

zöldségeket ehettek a vegák, talán így volt, ma amikor már vegán sajttorta, hamburger és pizza is

létezik, nem feltétlenül jobb bármi, ami húsmentes.

 

Biztos hallottad már, hogy este 6 után nem szabad enni, mert az ilyenkor bevitt kalóriák éjjel zsírként

raktározódnak el a has, fenék, derék és comb tájékon. A gondolat alapja egy tévhit, mely szerint

szervezetünk „raktározó” üzemmódba kapcsol éjszaka.

 

Valójában azonban a testsúlygyarapodás szempontjából a teljes napi kalóriabevitel mennyisége

számít, nem pedig az, hogy mikor fogyasztjuk el. Való igaz, hogy éjszaka az anyagcsere természetes

módon lelassul, ám ettől még nem fogunk az esti étkezéstől jobban hízni.

Mesterséges édesítőszerek vs. cukor

 

Valójában a cukorpótlók, például az aszpartám nem egészségesebbek, mint az igazi cukor. Ettől még

az sem lesz hasznos, de sok versenyben nyerne a mesterséges alternatívákkal szemben.

 

Sok-sok éven át azt lehetett hallani, hogy a telített zsírok megemelik a koleszterinszintet és

szívbetegséget okoznak. Az elmúlt években azonban több jelentős tanulmány mutatott rá arra, hogy

a telített zsírok nem hozhatók összefüggésbe a szívbetegségből vagy stroke-ból eredő halálozás

megnövekedett kockázatával.

 

A telített zsírok önmagukban tehát nem károsak, sőt, mértékkel fogyasztva még hasznosak is. Az

egészségügyi ajánlások alapján az étrendnek a teljes energiabevitelhez viszonyítva 30-35% zsírt kell

tartalmaznia. A telített zsírok bevitelére az ajánlás a teljes zsírbevitel kb. egyharmada.

 

A transzzsírok továbbra is tiltólistán vannak, az összetevők között hidrogénezett, vagy részben

hidrogénezett zsírként/olajként szerepelnek.