Vedd komolyan a korhatár besorolást!
Hazánkban a filmek korhatár-besorolása komoly szakmai szempontok alapján készül, betartásuk
azonban nem kötelező: a mozik nem tagadhatják meg a jegyeladást akár óvodások számára sem
egy 18-as karikás filmre. Így annak felelőssége, hogy milyen tartalmakat juttatnak el
gyermekeikhez, kizárólag a szülőket terheli.
Ironikus, hogy miközben Magyarországon 18 éven aluliak felnőtt kíséretében sem tehetik be a
lábukat egy dohányboltba, a mozik kötelesek a kisgyerekeket beengedni felnőtteknek szóló filmekre
is. Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója elmondta: A mozik kötelessége a tájékoztatás, ahhoz
azonban nincs joguk, hogy bárkit kitiltsanak egy-egy filmről.
A felelősség így a szülőket terheli, akik nagyon különbözőképpen állnak a kérdéshez. Miközben egyre
több a tudatos médiafogyasztó család, akik erősen szűrik a gyerekeik által elérhető tartalmakat, sok
családban ez olyannyira nem téma, hogy a gyerek válogatás nélkül nézi azt, amit a szülei. Így
fordulhat elő, hogy egy másodikos osztályban a társaság fele a Trónok harcáról beszélget, a másik
fele viszont még soha nem látott olyan filmet, ami nem kifejezetten az ő korosztályának készült.
Ambrózi Kata iskolapszichológus szerint pedig igenis fontos lenne komolyan venni, mit néz a gyerek a
tévében. A nem neki való tartalmak hatására sok kicsi kezd félni, sokakat gyötörnek rémálmok,
lankad a figyelmük, és egyáltalán, romlik a világról alkotott képük. A hatáshoz ráadásul egyetlen
traumatikus filmélmény is elég. Ezt talán nem is kell külön megmagyarázni azoknak, akiknek vannak
hasonló élményeik gyerekkorukból.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő mindehhez hozzátette: a gyereknek joga van a védelemhez, jelen
esetben ahhoz, hogy ne kerüljön olyan tartalmak közelébe, amelyek súlyosan veszélyeztetik a
fejlődését. A korhatárt jelző karika ehhez jó kiindulópontot adhat, hazánkban egyedül a szülőn múlik,
kezd-e egyáltalán valamit, és ha igen, mit, ezzel az információval.
