Vitamin ABC

Vitamin ABC

Folsav

Szinte minden nő tisztában van terhesség során a folsav jelentőségével, mivel fontos szerepet tölt
be többek között a vérképzésben, a nukleinsav-anyagcserében, a sejtosztódásban, a magzat
fejlődédében, és bizonyítottan csökkenti az idegcsőzáródási rendellenességek esélyét. Folsavra
azonban nem csak a várandós nőknek van szüksége.
 
A folsav szerepe
A folsav vízben oldódó vitamin, a B-vitaminok közé tartozik. Rendkívül fontos szerepe van a sejtek
örökítőanyagának, a DNS és az RNS szintetizálásában, illetve a hibáik kijavításában, így biztosítja,
hogy az új sejtek is egészségesek, hatékonyan működőek legyenek. A folsav a vörösvérsejtek
előállításában, a sejtosztódás támogatásában is szerepet játszik. A folsavnak szerepe van az agyunk
egészségének megőrzésében is, kutatások szerint például a folsav támogatja a kognitív funkciókat és
a memóriát.
 
Különösen fontos a folsav a várandós kismamáknak a terhesség első trimeszterében, mert a folsav
segítségével jelentősen csökkenthetőek a súlyos, központi idegrendszert, agyat és gerincvelőt
érintő fejlődési rendellenességek. A szakemberek szerint a nőknek már a várandósság előtt
érdemes folsavat szedniük, még akkor is, ha nem terveznek rövid időn (1-2 hónapon) belül teherbe
esni. Egy 2009-es kutatás szerint ugyanis azoknál a nőknél, akik a várandósságuk előtt egy évig
folsavat szedtek, a felére csökkent a koraszülések kockázata.
 
Mi okozhat folsavhiányt?
A folsavhiány egyik leggyakoribb oka az elégtelen bevitel, melyet rendszerint a hiányos táplálkozás,
vagy az ételek rendszeres túlfőzése okozhat (ugyanis a vitamin hőre elég érzékeny, így magas tartós
hő hatására gyorsan elbomlik). Az emésztőtraktusba bekerülő folsav felszívódásra alkalmatlan
állapotban van. Ahhoz, hogy egyáltalán bejuthasson a szervezetbe, a bélhámsejtekben lévő specifikus
enzim általi átalakításra van szükség. Ebből következik, hogy a bélfalat érintő bizonyos
megbetegedések (például gyulladás, tumor, bélműtét utáni állapot, stb.), valamint az adott enzim
veleszületett hiánya hajlamosíthat a folsavhiányos állapot kialakulására.
 
Az alkoholbetegeknél rendkívül gyakori a folsavhiányos állapot, emellett bizonyos gyógyszerek
szedése (fogamzásgátlók, barbiturátok, acetilszalicilsav, stb.) is okozhat folsavhiányt.
A folsavhiány, illetve a folsav-felszívódási zavarok hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához,
ráadásul ezek a problémák azt is okozhatják, hogy az egyébként depresszió kezelésére alkalmazott
gyógyszerek nem érik el a kívánt hatást.
 
A folsavhiány tünetei
A vérképzésben és a nukleinsav-anyagcserében betöltött szerepe miatt súlyos hiányállapotban
elsősorban vérszegénység jelentkezik, mely fáradékonysággal, a fizikai erőnlét csökkenésével,
feledékenységgel, hangulatingadozásokkal járhat. Ezen felül, a folsavhiányos szervezet
immunvédekezése is gyengül, emiatt megnő a különféle fertőzések előfordulása, és ezek gyógyulása
is elhúzódik.
 
A folsavhiányos tünetek nagyon sok esetben egy másik, szintén nagyon fontos vitamin, a B12-vitamin
hiányállapotára hívja fel a figyelmet. Ha kevés a szervezetben a B12-vitamin, akkor úgynevezett
relatív folsavhiányos állapot jöhet létre. Ez azt jelenti, hogy bár a vérben megfelelő folsav szintet
 
mérhetünk, a vörösvértestek folsavtartalma kifejezetten csökkenhet. B12-hiányában ugyanis nem
működik rendesen egy enzim, ami a vérképzéshez megfelelő szerkezetűvé alakítja át a szervezetbe
bejutó folsavat. Emiatt érdemes a folsavat a B12-vitaminnal együtt pótolni.
 
Mennyi folsavra van szükségünk?
A folsav a vízoldékony vitaminok közé tartozik. Ez is magyarázza, hogy szervezetünk miért nem képes
nagy mennyiségben sokáig elraktározni. Éppen emiatt naponta meghatározott mennyiségű bevitelre
van szükség, hogy a szervezet folsavellátottsága egyensúlyban maradjon. Egy átlagos, egészséges
felnőtt szervezet napi folsavigénye kb. 300 mikrogramm, ennél valamivel több, mintegy napi 400-500
mikrogramm javasolt serdülőkorban, illetve a gyermeket tervező vagy kisbabát váró hölgyeknek.
 
Természetes folsavforrások
Ma már rengeteg élelmiszert dúsítanak folsavval, de természetes forrásai közé tartozik a spárga, a
máj, a sötétzöld leveles zöldségek (spenót), a keresztesvirágzatúak (például brokkoli, karfiol,
káposzta, kelbimbó stb.), a teljes kiőrlésű gabonafélék és a hüvelyesek.
 
Bizonyos esetekben, pl. tervezett vagy fennálló terhesség, szoptatás alatt, bizonyos gyógyszerek
tartós szedése, illetve nagy fizikai megterhelés esetén megelőzés céljából érdemes lehet
étrendkiegészítők formájában is gondolni a folsavpótlásra.