„Zoleenak jó érzéke van ahhoz, hogy egy hozzá közel álló műfajt meghonosítson”
Megjelent Ganxsta Zolee és Takács Vilkó mocsári blues duójának második lemeze. A 12.15-én debütáló Sírásónak egy release bulit is tartanak a Fröccsteraszon, úgyhogy, ha ezt elolvasod, dobj el mindent és talán még a koncertet is simán elcsípheted!
Néha rettenetes dolgoknak kell történnie ahhoz, hogy valami más és nagyszerű megszülethessen. Ez a művészvilágban mondhatni fokozottan igaz, és valahogy így történt ez a Dos Diavolos esetében is. A delta blues formáció megalakulásában ugyanis elég tekintélyes szerepet játszott a koronavírus: az otthonülés, az unalom és a végtelennek tűnő szabadidő, ami a járvány következtében hirtelen az emberek ölébe hullott.
A másik tényező, ami akkor életre hívta a két férfi vadiúj, louisianai mocsárvidéki hangulattal átitatott projektjét, azok a dalkezdemények voltak, amik a Kartel-féle koncepcióba kicsit sem illeszkedtek. A pandémia alatt Ganxsta autodidakta módon megtanult gitározni – legalább annyira, hogy alap akkordokat alá tudjon fogdosni az előbb említett számötleteknek. Vilkóval kiegészülve elkezdték kidolgozni ezeket a trackeket, aki egyébként ugyanebben az időben stúdiózásból kupálta ki magát, így lényegében mindent fel tudtak venni otthoni körülmények között, ahol ráadásul teljesen a maguk urai voltak, nem kellett senkihez sem alkalmazkodniuk.
„Fehér fiúk a mocsárból megint hozzák a fekete zajt”
Eleinte csak a saját szórakoztatásukra készítették a zenéket, ezért amikor megjelent az Egyenesen a mocsárból című album, talán ők voltak a leginkább meglepődve azon az elképesztően pozitív fogadtatáson, ami a korongot övezte. A visszajelzések után szerencsére nem volt kérdéses a hogyan tovább. A 16 számot felvonultató Sírásó talán még az elődjénél is kiforrottabb anyag lett: a műfajra jellemző zenei megoldásokat frappáns szövegek egészítik ki. A dalokat az előző kiadványhoz hasonlóan a Góré és a Fijú párbeszédei fűzik össze és kovácsolják egy nagy egésszé.
Vilkó a második lemez munkálatait így foglalta össze:
„Zolee teljesen durva mennyiségben ír szövegeket, néha magam sem bírom már követni, hogy akkor mi micsoda, amikor ezeket elküldi. Az első lemeznél még nem volt egy kiforrott irány és hangzás, de most már nagyon ráálltunk arra is, hogy a lehető legjobban autentikus legyen a lemez, és minél jobban meg tudjon szólalni. Ezek a dalok, amik a Sírásón vannak, már kifejezetten ehhez a lemezhez készültek, és magunk is meglepődtünk, mennyire gördülékenyen ment a munka.”
A Dos Diavolos Sírásójának szerveztek egy bulit a megjelenés napjának estéjére a Fröccsteraszra, amit ők „lemezvételező” eseményként aposztrofálnak. Ezt azonban ne keverjük össze a klasszikus értelemben vett lemezbemutató koncerttel, az is lesz majd, de csak jövőre. Vilkó annyit mindenesetre elárult, hogy tavaszra tervezik egy exkluzív helyszínen, ahol előre láthatólag elrugaszkodnak a megszokott formátumtól és a közjátékokkal együtt egy komplett show-val várják az érdeklődőket.
Addig is mindenki számára adott a lehetőség, hogy képbe kerüljön a friss kiadvánnyal:
