Ópusztaszeretet, rock’n’roll

Ópusztaszeretet, rock’n’roll

Woodstock az Ugaron

Négy nap tömény szabadság és zene Ópusztaszeren a Woodstock az Ugaron Fesztiválon. A woodstocki eszmékre épülő fesztivál ötlete nem más, mint Pásztor Anna, az Anna & The Barbies frontembere fejéből pattant ki, akinek sosem kellett a szomszédba mennie ötletekért, amivel meghökkenti és elkápráztatja a közönséget. Már csak ezért is nagyon kíváncsian állunk a 21. századi magyar Woodstock elébe.
 
 
Honnan jött az ötlet, hogy csinálj egy saját fesztivált?
 
Ópusztaszeren nekem családom van lent, marhákat meg lovakat tenyésztenek, legeltetnek. Amikor hat évvel ezelőtt lementem hozzájuk vendégségbe, megmutatták nekem az új jurtájukat, ami 200 fő befogadására alkalmas. Gyönyörű sárga jurta volt, és éppen ment le a nap - bevillant egy kép, hogy a zenekar ott, a szalmabálák közt játszik egy akusztikus koncertet. Lázálmomból felriadva éjjel felhívtam a zenekart, hogy nekünk ezt azonnal meg kell csinálnunk! Két héttel később létre is jött tulajdonképpen az első Anna & The Barbies - Woodstock az Ugaron rajongói tábor, ahol először még csak ötvenen voltunk. Mostanra elterjedt annyira a híre, hogy itt állunk egy fesztivál küszöbén. 
 
 
Előadóként rengeteg fesztiválon fordulsz meg. Egy fellépő szemszögéből nézve, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy fesztiválnak, hogy szívesen térj vissza? A saját fesztiválod beteljesíti azt, amit fellépőként elvársz egy fesztiváltól, a szervezőktől? 
 
Mint fellépő, nekem a fő kritérium, hogy ott lehessünk és hagyjanak minket zenélni! Voltam én már Magyarország legkisebb fesztiválján, a Monor Fesztiválon, zenéltünk úgy a Balaton Soundon, hogy alig volt ember. Legyen jó színpad, legyen jó “cájg” (felszerelés - a szerk.) és élhetőek legyenek a körülmények. Fontos nekem, hogy ne szoruljanak ki teljesen a magyar zenekarok a repertoárból - bizonyos magyar fesztiváloknál már elindult ez a folyamat - és legyen megfizethető a fesztivál. Zenész szemmel bármelyik fesztivál fogyasztható, ahol szívesen látnak minket. 
 
 
Kinek szól, miről szól a Woodstock az Ugaron? Mennyire tetted bele saját magad, a személyiséged?
 
Lehetetlen saját magam nem beletenni, ugyanis én álmodtam meg ezt az egészet, és szeretném, hogy még hosszú évek múltán is vállalni tudjam - feltéve, hogy működik a fesztivál. Nagyon fontosnak találom, hogy képviselődjenek azok az értékek, amiket a zenekarommal mi is zászlónkra tűztünk. Ahogy ezt a neve is fémjelzi, ez egy neo-hippi fesztivál, ahol a woodstock-i szabadság, szabadosság és béke jegyében próbálunk valami nagyon oxigéndús és emberbarát fesztivált létrehozni. Azt a fajta flower-power életérzést igyekszünk megidézni a 21. században, ami a Woodstock című filmben is látható: egy olyan világot, ami nem pénztárcára szabott, ahol a karonülő csecsemőktől kezdve a vadállat metálokon át mindenki jól érzi magát. 
 
 
Van olyan emlékezetes fesztiválélményed, fesztiválhoz kötődő sztorid, amit megosztanál velünk?
 
Egyszer egy fesztiválon a gyrosos át akart verni, ami végül őrületes verekedésbe torkollott. A zenekarom kezemnél- lábambál fogva vonszolt ki - a legnagyobb ellenkezésem ellenére - a gyrosos pultból, én pedig megharagudtam rájuk, amiért nem segítettek. Elővettem a jó öreg női duzzogást, elvonultam a toi toi vécé mögé egy bokorba és ott maradtam egyedül, azt gondolván, hogy én márpedig soha többé az életben nem jövök elő onnan. Aztán eszembe jutott, hogy valószínűleg a sminkem sincs túl jó állapotban, és az sem fog különösen jól mutatni, ha a művésznő reggel előmászik a bokorból. Szégyen ide vagy oda, a büszkeségemet félredobva felhívtam a zenekart, hogy jöjjenek értem, mert a rekettyés és  toi toi vécék illata mégsem volt olyan kényelmes alvóalkalmatosság. Amíg kiértek, megírtam a Négykézláb című dalunkat.
 

Jegyvásárlás