Out To Sea – Eklektik 5 – Megérkezett Késmárki Zsolt szólócucca!
Késmárki Zsolt, miután tavaly év végén, váratlanul távozott a Hooligansből, zenésztársaival leporolta a Loreleï zenekart, most egy saját EP-vel is előrukkolt!
„Bő két éve összehoztam otthon egy totál alap stúdiót, felkészülvén a járvány okozta sajnálatos koncert nélküli időszakra, hogy ne maradjak zene nélkül. Rengeteg ötlet gyűlt össze addigra a fejemben, a sokféle stílusú zene szeretete végett, eléggé összevissza. Szerettem volna ezeket kicsit egy stílusba belepasszírozni... Hát nem sikerült. (nevet) Nagy öröm számomra, hogy ország-világ elé tárhatom őket, az új életszakaszom nagy lépése ez.” – nyilatkozta az EP-ről Zsolt.
Egy gyors villáminterjút is csináltunk vele, azt alább olvashatjátok:
Talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy aki képben van a hazai zenei élettel, az valószínűleg találkozott már a neveddel, hiszen sokáig az ország egyik legnagyobb zenekarában basszusgitároztál. Az Out To Sea projekt viszont szinte nyomokban sem tartalmazza azt a zenét, amire rólad asszociálna a nagyérdemű. Teljesen mást akartál?
Igen, egy zenekar más közeg, ott - jobb esetben - mindenki akarata érvényesül kisebb, nagyobb mértékben. Az OTS egy egyszemélyes ügy, így legalább csak magammal vitázhatok, de eddig egész jól elvagyunk… (nevet) Zeneileg megpróbáltam határt szabni, egy stilusba rázni az ötleteim, de gyorsan feladtam. Rá kellett jöjjek, hogy ez így jó most, de még nagyon az elején vagyok ennek az egész zeneirás dolognak, bármi is lehet a jövőben, csak lazán, könnyedén.
Milyen volt felépíteni a házi stúdiót és teljesen egyedül dolgozni? Ez volt a te karantén-terápiád?
Régóta mozgat a zeneírás, direkt nem mondom, hogy zeneszerzés, hiszen Édesapám zeneszerző. Ismerve a tudását, látni, ahogy dolgozik, én inkább csak írogatok, a zeneszerzés egy másik dimenzió. Sok segítséget kaptam a barátaimtól, lévén hogy semmit sem értettem hozzá, és most is csak alig, hosszú és szerteágazó út ez, de szép lassan haladok előre, úgy érzem. Egyedül meg imádok dolgozni, annyira jó érzés, ahogy jönnek az ötletek és gyorsan lehet haladni, külső behatás nélkül. Ötlet meg van elég, óriási érzés kísérletezni, szó szerint bármit beletenni egy adott zenébe, a határ a csillagos ég.
Gondolom ez szigorúan stúdió-project és nem tervezel vele fellépéseket, igaz?
Jelen állás szerint igen. De egyszer talán... Nem. (nevet) Mostanában inkább a Loreleï-re, a családomra, a munkámra és persze a OTS zeneirásra helyezem a hangsúlyt.
Közben hosszú idő után újra talpra állítottátok a Loreleï-t is és ki is jött egy EP. Mesélsz kicsit erről a zenekarról?
A Loreleï életem, Benivel életünk első zenekara, amit Roli tesz teljessé. Szuper érzés, hogy ennyi év után végre el tudtunk indulni, és szép lassan haladunk előre. Nekünk már ez is nagy öröm, végre lehetnek céljaink! Igazi koncert zenekar vagyunk, nagyon reméljük, hogy sokszor bizonyíthatjuk majd ezt a közeljövőben!
